Hogyha olyan boldog volt egy párkapcsolat, akkor miért lett vége?

Nekem nem volt soha boldog párkapcsolatom, mert mindig csak a rózsaszín ködben volt jó. Utána megromlott hazudozások, megcsalások, bunkóskodások miatt. Így én ezekre nem úgy tekintek, hogy boldog párkapcsolatok voltak, mert hiába voltak jó részei, eléggé elfajult.

Itt gyakorin sokan írják, hogy milyen tökéletesen boldog kapcsolataik voltak, meg nagyon vágynak már valakire, akivel szintén ilyen jó lehet. Egyszer volt itt egy kérdés, hogy egyes emberek miért érzik magukat pusztán attól depressziósnak, hogy nincs párjuk. Kommentben írta valaki, hogy ő is minden területen meg van elégedve az életével, kivéve azzal, hogy nincs barátnője, mert nincs is annál jobb, hogy valakivel együtt vagy, megosztotok mindent stb és nem értette a kérdezőt, hogy ő hogyhogy nem érti a problémát.

Oké, de hát ha annyira boldog a kapcsolat, miért lett vége? Ha meg vége lett, miért tudtok utólag úgy tekinteni rá, hogy boldog és tökéletes volt?