Tönkrement a kapcsolatunk, hogy hozzuk helyre?

NEM szakítani akarunk, hiába néz akárki hülyének, nem erre a tanácsra van szüksegünk, mégha sokak szerint csak ez lenne a megoldás.

Ha kívülálló lennék, én is szakitást ajánlanék, de túl sok időt és energiát fektetünk ebbe a kapcsolatba,és a lényeg hogy még szeretjük egymást.

Sajnos a páromnak az elején volt egy nő ügye.. Konkrétan nem csalt meg fizikailag, de érzelmileg igen.. Ez van hatással az egész kapcsolatra mert sajnos depressziós vagyok, 5 éves sztorikat se tudok feldolgozni..

Ezt a nő ügyet megbeszéltük, teljesen megváltozott mindenki szerint jó irányba, évekig jó is volt minden, veszekedések sajnos szülők miatt voltak.. Mindkét felől problémás volt a család.

2 éve egy hazugságon kaptam a párom, nagyon nagyot csalódtam benne, ugyanis a hátam mögött csinált olyan dolgokat, amit folyamatosan tagadott előtte, hiába "gyanúsítottam" meg elotte többször is.

Bevallom, ezek miatt egy hárpia lettem. Sokszor veszekszem vele, állítása szerint ő mindent elmond nekem, de félek hogy valójában úgy gondolja, hogy inkább nem mondja el, mert veszekednék, és túl féltékeny vagyok.

Ez mind igaz de nem bírom kontrollálni magam, ő meg állandóan csak ront a helyzeten. Apróbb hazugságokkal, és "elfelejtettem" dolgokkal.

Például, hogy egy nő este 9kor irogatott neki sms-t munka miatt elvileg.

Pedig aznap volt egy megérzésem, kérdeztem hogy a munkából kifolyólag volt valami nő ügy esetleg? Ugyanis el kellett utaznia a meló miatt, én meg azt álmodtam, hogy megcsalt és rossz érzésem volt egész nap.

Azt mondta nem, este mégis irogatott egy nő.

Oké látszólag tényleg csak munka miatt, de hát kérdeztem tőle!

Mikor számon kértem azt mondta, hogy csak telefonon beszéltek, és elfelejtette ezt mondani mikor kérdeztem, nem tartotta nagy dolognak.

Na leirva ez igy gyerekes semmiség, de nekem olyan mintha direkt nem mondaná el, főleg, hogy több hasonló dolog van. (nem feltétlen nő ügy)

Sajnos én rontottam el az egészet a féltékenységemmel, dührohamokkal és hisztivel.

Egy házisárkánynak érzem magam, aki mentálisan nagyon labilis. Nagyon.

Alapvetően boldog vagyok vele, nagyon szerettem, és úgy érzem szerelmes vagyok még.

A szexuális kapcsolatunk is teljesen jó mindkét oldalról.

Hetente tartunk nagyobb megbeszélést, viszonylag jó, de hét közben mindig balhé van.

Ez egyébként januárban kezdődött, mert plusz munkákat kell elvállalnia ház vásárlás miatt, és nagyon elhanyagolt, bevallása szerint is.

Kiakadtam ezen és azt mondta neki elege van, szakít.

2 nap múlva lenyugodtunk és átbeszéltük, de azóta csak idegeskedem.. Idegroncs lettem teljesen.

Úgy érzem nem akar engem, és ellök magától, ennek hatására én meg csak rontok a helyzeten a legapróbb dolgok miatt is.

Tegnap annyira összevesztünk, hogy már mindketten azon voltunk, hogy pár hónapig ne lássuk egymást.

De nekem ez egyenlő a szakitassal. Miért lenne jó, ha nem látom a párom, nincsenek közös dolgaink? Csak elidegenedünk egymástól.

Ezt nagyon elrontottam.

Szeretnék pszichológushoz menni mert velem van a baj. De így már a kapcsolatunkkal is. Nem tudom hogy legyen minden jó megint?

Felejtsük csak el ezt az időszakot?

Szerintem kiszeret belőlem lassan, hiába mondja hogy szeret.

Kérlek segítsetek