Szerelem, új tervek, lehetőségek, fejlődésképes kilátások, de anyagiakban egyelőre nélkülözés, vagy maradni egy stabil helyen, ahol biztonságban vagy, mindent megkapsz, kivéve a szexet. Melyiket választanád?

Rosszak az ilyen kérdések, mert a válaszolók majd azt írják, hogy mindkettőből a jót, a rosszat meg nem.

Aztán jön már Andersen előadni, hogy az ő élete pontosan ilyen, mindenből csak a jót kapja, semmi hátulütője nincs (ami teljesen hihető, nyilván ezért lóg a gyakorin szerda éjjel).

Aztán jön mindkét nemből 1-1 hülye aki szerint a másik nem szar, bezzeg az övé mennyivel jobb, szerencsés esetben nem esnek egymásnak. Rosszabb esetben kezdődik a floodolás, egyre elvetemültebben.

Majd jön egy troll, aki szándékosan bőszíti is őket, amolyan Hóborc-módra aki a verekedő házimanókat dobálta krétával.

És most az én válaszom a lepontozás előtt: Nekem egyik sem elérhető. Úgyhogy igyekszem kis boldogságot találni az életben, este a denevérek figyelésével, a félszemű cicával barátkozással, a Hold bámulásával, miközben eldalolom magamban a "Sápadt holdfény" dalt meg ilyesmik. Aztán csak reménykedem, hogy lesz jobb is. Vagyis nem, inkább abban reménykedem, hogy egy nap megtalálom azt az erőt magamban, amivel elérhetem, hogy jobb legyen. Csak félek, hogy kicsúsztam az időből.

Nekem ez nem úgy hangzik mintha a második opcióban mindent megkapnál.

Nekem gondolkodás nélkül az első verzió. Az anyagiakat még mindig bármikor megteremted magadnak, abban egyedül is tudsz fejlődni. De egy kapcsolatot nem tudsz egyedül vinni a hátadon, a szexuális életet, a romantikát egyedül nem tudod megteremteni. Egy szar kapcsolatban ezek olyan dolgok amik sosem fognak változni, az anyagi helyzeted viszont változhat ha teszel érte. Nem szabad a langyos szar választani csak mert köt oda némi kényelem meg megszokás. Lehet, hogy ez az utolsó esélyed a boldog kapcsolatra. Anyagiakban viszont szinte mindig tudsz javítani.

"Anyagiakban viszont szinte mindig tudsz javítani"

Papíron, hivatalosan igen, de a gyakorlat egészen mást mutat.

Lehet, hogy én értelmezem rosszul, de a második opció egy olyan kapcsolatot takar, amiben el vagyok tartva, miközben anyagi nélkülōzésben élnék alapból, de a párom teremti meg a stabilitást, miközben egyáltalán nem vonzódunk egymáshoz?

Amúgy az elsō opciót választanám, mert a második egy önzō, hazug, kihasználós kapcsolatnak tūnik, ami elōbb utóbb úgy is véget érne, tehát nem is értem, hogy miféle stabil, biztonságos kapcsolatot látsz ebben:)