Hosszú kapcsolatban élők! Volt már olyan hogy elmúlt a szerelem, aztán megint beleszerettetek a párotokba?

Én 2 éve vagyok együtt a barátommal. Úgy fél év után volt, hogy úgy éreztem hogy akár nélküle is meglennék...de szerencsére ez csak pár hétig tartott! Azóta is megőrülök érte!!

18/L

Novemberben lesz 3 éve, hogy együtt vagyunk, volt már, hogy enyhültek a nagy érzelmek, aztán újra és újra egymásba szerettünk! Teljesen nem múlt el sosem, csak időnként a szürke hétköznapok túlságosan is belemásztak a kapcsolatba.

21/l

A szerelem is olyasmi, amit az amcsik túllihegnek, és ti, meg a többi lelki amcsi igyekszik kételyek nélkül besimulni az irreális összképbe, ami a dobozban elé tárul.

A kapcsolatotokban hemzsegnek az értékek. Nem kisebbek a vicces, keserédes szerelemnél. Az csak a jéghegy csúcsa, hogy alkalmatok nyílik ilyenkor "csak szex" verziót művelni, továbbra is egymással. Mondj rá nemet, és sose tudod meg, milyen. És ismétlem: ez csak apró töredéke a természetes változékonyság hozta örömöknek.

Meg aztán vegyük a szeretetet, ami akkor árad, amikor csak engeded. Nem kell oka legyen, sőt, az csak az igazi ellenszere. A szerelem akkor is szerelem, ha belül a szeretet egyik ellenszere, a birtoklásvágy dolgozik. Akkor is szerelem, ha az élvezetet keresi belül. Akkor is szerelem, ha az éhkoppon tartott szeretethiány áll mögötte. A szeretet mindet okafogyottá teszi, miközben maga a szeretet eredendően ok nélküli. Kinyílsz és beengedsz, és ő is (ne vesszünk a szex kínálta szimbolikába, tévút lenne most). Megkockáztatod, hogy a teljes valód nem tetszik majd neki, de ez a szeretet legelső lépése: íme a valódi én! Tanácsos tudni, ki az az én. Utána paradox módon függés és ragaszkodás nélkül maradtok együtt, a vágyak se a tartós fajták lesznek, hanem csak aktualitások ébresztenek pillanatnyi vágyakat. Valahogy minden teljesen elviselhető lesz. Semmi se kell már, mert ami valóban kellett, az végig volt, és most felszínre került mindkettőtökben. Nyugodtan áradhat körülöttetek a feltétlen odaadás, az adni akarás, a kíváncsi kívánságlesés, és az elfogadni tudás (nem csak egymást, hanem amit ad a másik, azt is nyugodtan, boldogan, ahogy szereted, ha fogadják, amit adsz). És pontosan ugyanúgy "adok-kapok" nélkül is, egyszerűen együtt nézegetve a lassan fortyogó felhőcskéket időtlen időkig egyik délután.

Talán azt gondolod, valamiféle koravén szokások ezek... Az igazság az, hogy inkább csak az élet rövid. Érdemes hamarabb észrevenni azokat a leírhatatlan szépségeit, amik akkor is vannak, ha senki se veszi őket észre.

29F, 8 év együttlét