Mit lehet tenni, ha a párom bánt, de jogi lépéseket nem tehetek, és ráadásul magam sétáltam bele a szituációba?

Annyit kell tudni, hogy a párom 10 évvel idősebb, mint én. Nagyon kedves, megnyerő volt, előttem ugyan nem volt komoly kapcsolata, csak néhány alkalmi, ez furcsa is volt. Családi vállalkozást örökölt, nagyon jól él belőle. Miután összejöttünk, 1 éve se voltunk együtt, de már felajánlotta az összeköltözést, amit én el is fogadtam. Pont akkor diplomáztam le, de azt mondta, nem kell munkát keresnem, neki tetszene, ha én itthon lennék, elég ha egy valaki tépi az idegeit munkával, elég lesz ő. Én nyugisan csak csináljam meg itthon a dolgokat, utána meg csináljam, amit szeretek.

Én belementem. Kitűzött napokat, hogy mikor kell poszívózni, felmosni, port törölni. Egyszer, egy vasárnap délután éppen szundítottam, amikor felvert, hogy porszívóznom kéne, pedig nem is az volt a kitűzött nap, de félálomban azt mondtam, hogy most nem.

Erre kivette a porzsákot, és a fejemre öntötte azt, ami benne volt.

Rendszeresen csinál olyat, hogy ha ellentmondok bármiben, akkor trappolva összejárkálja a felmosott követ, és hivatkozik, hogy ez azért kapom, mert a múltkor ezt meg azt mondtam, ledobja a földre a vasalt ruhát stb.

Egyik ilyen esetnél már ráordítottam, és kiöntöttem a felmosóból a vizet. Nem takarítottam el, nem csináltam semmit, napokon át ott állt. Erre az volt a reakciója, hogy elvette a laptopot, amit én vettem, lecserélte a wifi jelszót, rendszeresen kipakolta a mosógépből a ruháimat, amik be voltak készítve, és a sajátját mosta csak ki, ha magamra mosok végül, akkor leveri a ruháimat a szárítóról, rengeteget el is ajándékozott a szegényeknek, és még a telefonomat is elvette, merthogy mindent ő vesz nekem.

Azt mondja, jobban teszek, ha meghálálom azt, hogy belement ilyesmibe, mert egyedül nem is tudnám eltartani magam, nem is bírnék multinál dolgozni soha (olyan diplomám van, amivel szinte csak multihoz tudnék menni), anyámék nem fogadnának vissza, úgysem jó velük a kapcsolatom.

Mikor szembesítettem, hogy bántalmaz, leépít, akkor csak gúnyolódott, hogy menjek metoo-zni, és hiába mesélem el bárkinek, csak egy közönséges aranyásó leszek kívülállók szemében. Folyamatosan mondja, hogy mekkorát csalódott bennem, milyen pénzéhes, felszínes liba vagyok, de ő elzárja a pénzcsapot, mert alapvető igényességre, tisztaságra sem vagyok képes.

Mit csináljak? Mindenemet elvette, most is azért tudok csak kérdést írni, mert alszik, és használhatom a gépét (azt nem jelszavazta le :D).

Jogilag nem támadható, mert tényleg ő vett mindent, feleségül nem vett, semmi sem közös. Bántalmazott nőknek való civil szervezetekhez sem merek fordulni, mert nem vert meg, nem alkoholista, nem kell félteni az életem, csak kinevetnének, elhajtanának, van, akinek nagyobb szüksége van segítségre.

Ráadásul önként mentem ebbe az egészbe bele.