Mit kéne tegyek? Van rá esély, hogy ez változni fog?

Egy éves kapcsolat. Én 21/N. Ő 22/F.

Jelenleg az érzéseim nagyon viharosak. Csak kavarognak. Egyik pillanatban szeretem, ott a remény bennem, hogy minden érzelmem visszatér felé, minden kedvesség ott lesz, a boldogságom meglelem. A másikban már elönt a képzelgés helyetti fájó realitás, folyamat sírok, szidom, idegesít, és reményvesztett vagyok, mert látom, hogy egyre több az ordibálós vita, egyre kevesebb a boldog pillanat.

Az előző kapcsolataim (az egyik négy év, másik egy szintén) ugyanilyenek voltak. Az első szerelmem megcsalt, átvert, lelépett, mielőtt összeköltöztünk volna. A második a harmadik héten kikötötte, hogy viselkedhetek, érzelmileg nagyon sokat zsarolt. A vele való kapcsolatunk úgy kezdődött, hogy féltem az elejétől kezdve, és azóta folyamatosan csak ha egy kis vita van vagy bármi negativitás, már szakítani akartam, sírtam, menekültem. Minden kicsúcsosodása márciusban kezdődött, lebetegedtem egy azóta se diagnosztizált valami miatt, jöttek a lekorlátozásai és az arrogáns viselkedése, aztán ez a negatív viselkedés eszkalálódott bennem erre válaszként olyan szintre, hogy kitörök magamból. Ő állítólag ugyanúgy szeret, de már egyre kevésbé van rám odafigyelve, kevés minden az elejéhez képest. Nekem csak rettentően hiányzik az az ember, akibe beleszerettem.