Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Eltávolodtunk a párommal, mit tegyek?
2 hónapja 8 hetesen vetéltem el. Azóta viszont tejesen eltávolodtunk a párommal. Már alig akar hozzám érni, mintha nem lennék neki fontos. Egyre többet van másnál, szinte sose jön haza egyből munka után. Ráadásul a hétvégéket is a haverjaival tölti. Teljesen kétségbe vagyok esve, úgy érzem teljesen egyedül maradtam, annak ellenére, hogy együtt élünk. Beszéltem már vele erről, de egyre csak hárít. Azt mondja foglaljam el magam valamivel. De nekem az kéne, hogy mellettem legyen.
Nem tudom mit tehetnék vele. Amikor elvetéltem nagyon megviselte, lehet hogy így dolgozza fel. De én már nem bírok folyamatosan egyedül lenni. Nekem is ugyanúgy fájt, amikor elveszítettük a babát és ha rágondolok még mindig görcsbe rándul a gyomrom.
Tudnátok adni valami tanácsot, hogy tudnék javítani a helyzeten?
25/N
válasza:
válasza: válasza:Szerintem is így dolgozza fel.
Nem lehet, hogy te sokat lovagolsz még mindig a vetélésen, hogy ez körül forog otthon minden, ez a téma?
Mert nálunk pl. ez volt a baj. Szintén 8 hetesen vetéltem el, mindkettőnknek nagyon fájt, de én nem tudtam túllépni rajta. Folyton emlegettem, sajnálattam magam és nem azt mondom, hogy nem kell róla beszélni, mert kell, de azért van egy határ. Hosszú időbe telt (és majdnem házasságunkba), de sikerült megbeszélni, új lappal indítani és onnan folytatni, ahol a vetélés előtt abbahagytuk.
Nem tudom mennyi időt adjak még neki. Mert lehet, hogy neki ez a jó, de eközben én meg ebbe beleőrülök.
Párterápián is gondolkoztam már, ha nem javul a helyzet akkor lehet az lesz
válasza: válasza:ő is elvesztette a kicsit.
ha azt látná,hogy te elkezded összekapni magad,akkor lehet ő is elkezdené összekapni magát.
legyél optimista,lássa,hogy nem adod fel,se a babát,se a kapcsolatot,se az önmagadba vetett hitedet.
am az is lehet,hogy a gyász elől menekül,
és ha újra boldogság lenne akk inkább maradna és nem menne.
válasza:8:A baba kapcsán már összekaptam maga. Igaz 2 hétig sírtam az elején, de mostmár ilyen szempontból jól vagyok. Szomorú vagyok ha rágondolok/szóba kerül, de már elviselhető. Sikerült visszarázódni a hétköznapokba is szerencsére.
Az a baj, hogy meg se tudnám neki mutatni, hogy boldogság van/kitartok mellette, mivel tényleg lassan már csak aludni jár haza.
Próbáltam már, hogy vele megyek például hétvégén, mivel ismerem a haverjait, de olyankor se akar velem foglalkozni.
Igazból már ott tartok, hogy örülök, hogy 8-ra haza kell érni, mert akkor legalább pár órát együtt vagyunk.
9:Lehet azt kéne már, a szép szavak eddig sajnos nem váltak be :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!