Mióta ez a járványhelyzet van, hogyan változott a kapcsolatotok?

Mi 3 éve vagyunk együtt és júliusban költöztünk össze.

Az összeköltözés sokkal közelebb hozott minket, mert mindkettőnknek elég feszkós családja van, nem szerettünk átjárkálni egymáshoz. Megoldhattuk volna előbb is, de szerettünk volna legalább 4-5 havi lakbért félretenni, illetve az azelőtti időszakban volt mikor egyikőnk tanult, másikunk szarul keresett stb... Szóval vártunk, és jól tettük így utólag.

Nálunk kicsit necces a helyzet, mert mindketten nagyon aktív életet éltünk azelőtt. Barátom hetente / két hetente ment koncertre, sokszor én is mentem vele, én emellett úsztam, kondiztam, mindketten járkáltunk kollégákkal csapatépítőkre, céges bulikra, hétvégente barátokkal kocsmáztunk, házibulikat tartottunk, ha jó idő volt mindig utaztunk belföldön, kirándultunk, moziba is havonta 2-3x elmentünk.

Ebből következtethető, hogy nekünk ez az itthon ülős életforma nagyon idegen és fura. De hamar alkalmazkodtunk. Vettünk társast, szeptemberben örökbe fogadtunk két cicát, előfizettünk netflixre és hbo-ra, daráljuk a sorikat meg a filmeket... emellett én visszatértem egy rég elfeledett játékomhoz (wow :D), ő pedig vett egy ps-t és azon játszik.

Azt hittem rosszabb lesz, de már eléggé megszoktuk ezt is. Nyilván várjuk, hogy újra nyissanak a helyek, én már annak is örülnék ha csak beülhetnénk néha kajálni valahova... De úgy gondolom a helyzethez gyorsan alkalmazkodtunk és a legjobbat kihoztuk belőle, annak ellenére, hogy a covidos időszak alatt mindketten váltottunk munkahelyet is, tehát bőven volt stresszforrás.

Voltak veszekedések, sosem tagadom. Volt mikor már nekem volt elegem, volt mikor neki. Kiabáltunk egymással mert tele voltunk feszkóval és amikben eddig levezettük (szórakozás, sport) azokban most nem tudjuk ugyanúgy.

De ezek hála égnek elmúltak és úgy gondolom, ha ezeket a próbákat kiálltuk együtt, a kapcsolatunk megerősödött és tudjuk mire számítsunk a közeljövőben.

Most hétvégente áthívunk néhány barátot, vagy mi megyünk át napközben. Hétközben dolgozunk, hála égnek mindketten irodában. Meló után pedig amihez kedvünk van azt csináljuk, hol együtt, hol külön.

22N

Nekünk nem volt időnk összeveszni, mert 2 hónapig voktunk home office-ban összezárva. Szóval elkezdtük felújítani és átalakítani a házat. Maximum a fal színén vitáztunk egy kicsit.

De ugyanúgy eljárunk hétvégente kirándulni mint előtte, ugyanúgy találkozunk a barátainkkal, csak most nem beülünk valahova, hanem sétálunk valahol.

Lényegében nem sok minden változott, leszámítva azt, hogy 8-ra haza kell érni, mint 14 éves koromban.

Most annyiból rosszabb, hogy a férjemnek már be kell mennie az irodába, így fura egyedül 2 hónap összezártság után.

nekünk is plusz feszültséget okoz az otthoni munka miatti szinte folyamatos összezártság, a nagyon beszűkült emberi kapcsolatok és a nagyon beszűkült programlehetőségek. türelmetlenebbek vagyunk, könnyebben összeszólalkozunk, és gyakrabban fordul elő, hogy nyomott a hangulatunk.

de azért szeretjük egymást, igyekszünk tudatosítani, hogy nem tart örökké, amit lehet, próbálunk megoldani, és a jövőnket tervezgetjük.