Velem lehet a baj, vagy tényleg mindig rosszul választok?

Már a negyedik párkapcsolatban vagyok 23 évesen. Volt két komolyabb, két évesek, 1 pár hónapos és most pedig úgy éreztem készen állok egy újra, három hónapja tart, de megint előjött ugyanaz a probléma, ami eddig mind a háromban: egyszerűen nem érzem elég kielégítőnek a beszélgetéseinket és egy idő után elkezdek unatkozni, érzéseket veszteni a párjaim iránt. Mind a négybe úgy mentem bele, hogy fülig szerelmes voltam, sok időt akartam tölteni az adott illetővel, és eleinte élveztem is, de aztán amikor jobban megismertem őket, nem tudtak olyat mondani, amit pótolhatatlannak éreztem. Idővel mindig a barátaimhoz tértem vissza - vannak fiúk, lányok is-, ha egy velőset akartam beszélgetni, mert úgy éreztem, a partnereimmel nem tudok úgy.. Az előző barátomnak mondtam, hogy szeretnék többet lelkizni, ő nem is értette mi az. Mind a hárommal én szakítottam, mert úgy éreztem, nem illünk össze és egyik szakítást se bántam meg. Most a negyediknél is hasonló a minta: tök jól elvoltunk, izgatott voltam a találkozók előtt, hiányzott ha nem beszéltünk stb.. De most hogy jobban megismertem, egyszerűen olyan felszínesnek érzem az egészet. Én szeretnék együtt épülni, együtt fejlődni stb, de pl. sokszor ő csak a telefonját nyomkodja, és már mondtam is neki többször hogy beszélgessünk már inkább, de nem sokáig tart. Plusz néha olyan, mintha a semmit beszélnénk.. Barátokkal sose érzek így, pedig van olyan, akivel napi szinten tartom a kapcsolatot és normálisan beszélünk nem annyit, hogy 'szia, mizu'.. Egyik barátom szerint csak mindig olyat választok, aki nem illik hozzám és nem velem van a baj,de én már kezdek kételkedni, hisz az elején mindig úgy érzem, hogy az új választottal jó lesz.. Szerintetek mi lehet ennek az oka? Vak vagyok vagy szimplán fogyatékos?