Megfelelési kényszer vagy mitől lehet? ELengedjem vagy mégis mit tegyek ezellen?

Sokszor úgy érzem hogy szinte versenyzek párommal Vkik figyelme miatt. Ő olyan jól elvan azzal a pár illetővel,pedig én akarok velük jobban elleni... Mert nekem a unokatesom. Nincsenek is barátaim, nincs is most kihez át menni meg nem is lehet úgy. Lehetőségem sincs úgy ismerkedni de ez hogy ő nélkülem is menne hogy velük legyen és akár egész este ott lenne velük nagyon zavar... Nem is értem miert. Szeretném ha engem akarnának jobban mert mégis csak a "vér" meg ugyanúgy ők is lányok,de párom a középpont és rosszul érzem magam már ha velük vagyunk de közbe ezt a érzést nem tudom hova tenni. Normális e amit érzek vagy sem. Én kikkel legyek. Egyedül nem akarok, nem értem ő miért nem ért meg. Neki csak az számít hogy ő elvan és rám hivatkozva akar találkozni velük hogy mégis nekem a rokonom menjünk már. De én meg pont miatta nem akarok, pedig tartanám velük a kapcsolatot, nem haragszok rájuk se. Van amikor én nem akarok menni mert egyszerűen nem is vágyok másokra csak páromra és nem akarok inni se mindig, ha megyünk akkor még arról szól én iszok egy kicsit, ők mind meg jóval többet. Neki nincsenek rokonai, főleg nem lány rokonok akikkel meg addig én lehetnék szóval nem értem az egészet. Engem okkol hogy én vagyok az oka hogy nem megyünk hozzájuk, engem meg zavar az egész hogy erőltetni akarja meg annyira menne pont akik amúgy az én részemről lennének...

Ezért is írtam mintha versenyeznék más szeretetéért figyelmeert vagy nem is tudom. Egyikünknek sincs igazán most baráti köre, ő mindig menni vhova és mindig inni, én meg inkább otthonulos vagyok. Mit gondoltok erről?