Munkahely elvesztése óta képtelen vagyok szexelni a vőlegényemmel, mit tanácsoltok?

Hagyj magadnak időt. Lelkileg nagyon kikészültél, azért nem megy.

Ha ismét jobban leszel, visszaáll. Ne stresszelj rá.

Kérj türelmet tőle, és éld meg önmagad felé is.

És ne feledd, azért valódi társ, mert akkor is melletted van, amikor nehézségeid vannak, akár anyagilag, akár lelkileg. Ez mindenképp becsülendő, a te értékéből pedig nem vesz el semmit, ha átmenetileg elfogadod a segítségét, amíg nem rendeződik a helyzeted.

Ha a személyiségfejlődés szempontjából vizsgálod, akkor ez a helyzet remekül megvilágítja azokat a területeket, ahol érdemes vizsgálódnod a mentálisan, és érzelmileg is kiegyensúlyozott énállapot megteremtése érdekében. Ami most látható, hogy nem csak a megélhetésed, ami ugye teljesen érthető, hanem a mentális egyensúlyod is "függ" bizonyos külső körülményektől.

Ezzel van most dolgod.

A valódi egyensúly mindig belülről fakad.

Keresd csak nyugodtan a következő állást, fegyelmezd az elméd, az EGO (nem pejoratív értelemben véve) sürgető energiáját, és igyekezz szolgálni a saját mentális egészségedet, mert ezt csak te tudod megcsinálni, és azt gondolom, hogy ha valóban ilyen maximalista természet vagy, akkor megnyugodhatsz, mert meg is fogod tudni csinálni.

Ezt írtad:

"Beszélgettünk erről a társammal, igyekszik a tőle telhetőt megtenni, hogy segítsen nekem. Vannak tartalékaim,de nem akarom pár hónap alatt teljes egészében felélni azt, így szeretne anyagilag is kisegíteni. Ettől ódzkodom egyelőre, nagyon távol áll tőlem, hogy máson élősködjek. Összebújni, megölelni nagyon jólesik, de szexelni képtelen vagyok az eset óta vele, pedig előtte naponta-kétnaponta csináltuk, tehát ez is nyomaszt, hogy magának kell megoldania ezt."

He???

A VŐLEGÉNYEDRŐL van szó, nem? Gyereket szülnél neki, aláírnál vele egy 30 éves lakáshitelt, a nemi szervét a szádba veszed, de nem akarsz elfogadni anyagi segítséget?

ŐSZINTÉN, te biztos vagy ebben a kapcsolatban?

Amúgy mi a szakmád, érettségi, nyelv, egészségi állapotod? Mert a sereg és a rendőrség mindig vár! A szolgálatok is, ha van diplomád.

Nem a kérdésre fogok válaszolni, egy jó tanácsom lenne a jövőre.

NE dolgozz 14-5 órákat, minden egyes nap a 8 óra letelte után ki kell kapcsolni a gépet, céges emailre nem válaszolni, nem olvasni.

Ez csak egy munkahely, te ott azért vagy, hogy nagy pénzt keress valaki másnak, aminek te a töredékét kapod vissza. 50%-on kell dolgozni, hogy ha meg kellene valamiért hajtani a munkát, 75%-os teljesítménnyel is készen legyen.

Nem szabad kiégetni magad 28 évesen. Jól láthatóan sikerült is, hiszen idegileg tönkrementél, ahogy írtad. A volt munkahelyedet meg marhára nem érdekli, milyen idegi állapotba kerültél, ami a kapcsolatodra is rámegy.

Az nem hátrány, ha a munkatársakkal kijössz, de valamennyire tartani kell a távolságot, ők csak kollégák. 8 óra munka mellett lesz időd normális barátokat szerezni.

Amíg nem találsz új munkát, próbáld ezeket fejben helyrerakni. Remélem segít!

#6

Nekem nem kellene dolgoznom, ha nem akarnék, a férjem bőven keres annyit, hogy kényelmesen megélünk, lemondások nélkül. Az én fizetésem az övehez kepest kb. "fagyi pénz" - Pedig gyk mercével allitolag nagyon jol keresek. Ennek ellenére ha kirugnának, én is összeomlanék lelkileg

#3

Nem, a maximalista azt jelenti, hogy a tökéletessegre törekszik - nem éri be kevesebbel, es nem mondja azt, hogy "jóvanazúgy" - Magammal szemben én is ilyen vagyok, ahogy legtöbb értekes Nő. (értekes: tanult, nyelveket beszél, stb")