Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Miért gondolok rá ennyit?

Figyelt kérdés
Kérlek ne szedjetek szét. Először is tisztázni szeretném, hogy mindennél jobban szeretem a párom, lassan 35 éves vagyok, tehát nem tini! De. Két évvel ezelőtt borzasztó mélyen volt a kapcsolatunk. Mindennapos veszekedés, a párom mindenből ki akart és ki is maradt. Értem ezt úgy, hogy soha egy mozi, egy vacsora, egy kis kedvesség semmi, az utcán is úgy sétáltunk, hogy ő elől ment vagy két méterrel, én mögötte ballagtam. Nem igazán ment együtt. Én nagyon vágytam arra, hogy törődjön velem, hogy foglalkozzon velem, de mindhiába. A munkahelyemen lettek barátaim, férfiak-nők vegyesen, de valahogy én jobban szerettem mindig is a férfiak társaságát. Nem szexualitás miatt, sőt, de valahogy jobban elvagyok velük, mint a nőkkel. Nos. Lett egy nagyon jó barátom. Egyik nap munka után úgy alakult, hogy a többi kollégával bementünk egy szórakozóhelyre. Én persze hívtam a párom, hogy jöjjön, hiszen másnak is jött, de persze ő nem. Iszogatni kezdtünk. Majd egyszer csak elcsattant egy csók a “nagyon jó barát” és köztem. Egy csók után jött a többi csók. Másnap mindketten már józan fejjel megbeszéltük, hogy több ilyen nem lesz. Elkezdődött a hajnalig való beszélgetés, munka után hazaértünk már ment is a beszélgetés. A párom tudta, hogy kivel beszélek, de nem érdekelte. Majd jött még egy munkatársi buli, ott is az lett a vége, mint az elsőnél. Aztán jött a születésnapja. Ekkor már 6 hónapja beszéltünk mindennap. Este ismét elmentünk a kis szórakozóhelyre. Akkor már tudtuk, hogy megfog az is történni. Nem birtuk tovább, érezhető volt. Ő is akarta és én is. Otthon én nem kaptam meg már hónapok óta, ő pedig egyedülálló már évek óta. Úgy éreztünk egymás iránt, ahogy nem lett volna szabad. De mindennél jobban akartuk a másikat, ezt egy egésznapig beszéltük. Én közöltem, hogy akkor én elköltözöm. Egy ideig tartsuk titokban, de utána fel vállaljuk egymást. Én elköltöztem. A páromat nem igen hatotta meg. De utána megváltozott minden a másiknál. Ahogy megírtam neki, hogy külön vagyunk, az a válasz volt: “és én most ezzel mit kezdjek?”. Írtam neki, hogy ezt akartuk. Közölte, hogy ő biztosan nem. Összezavarodtam. Legbelül összetörtem. Hívtam, nem vette fel a telefont. Írtam, nem válaszolt. Majd visszamentem dolgozni (szabin voltam). Es mint egy idegen: nem köszönt, rám sem nézett, és elkezdte azt terjeszteni, hogy “én ki kezdtem vele” és “ő sose akart tőlem semmit” “ráakaszkodtam”….stb. Az összes kolléga elfordult tőlem 1-2 kivétellel akik beleláttak az egészbe, ők tudták, hogy nem igazak azok a dolgok amiket Ő mond, de nem is akartak beleszólni. Majd úgy alakult, hogy maradt még cuccom a páromnál (vagyis akkor már csak volt) így elmentem érte. Leültünk. Beszélgettünk. Majd üvöltöttünk egymással. De ez kellett. Kellett az az üvöltés, hogy rájöjjünk mindketten: “elrontottuk”, de próbáljuk meg újra. Megbeszéltük, hogy erről az elmúlt 6 hónapról nem beszélünk sose. Én ne kérdezzem mi volt és ő sem kérdezz engem. Tökéletes pár lettünk. Egy vita nincs köztünk, rengeteg közös program. Ja és én otthagytam a munkahelyem. De…mindig van egy De. Folyamatosan a “kolléga” jár a fejemben. Rengeteget gondolok rá. Voltaképpen Hiányzik. Nem beszélünk, néha az utcán összetalálkozunk, akkor köszönünk és megyünk tovább. Nem az érintése hiányzik, nem a csókja semmi ilyen, hanem Ő maga. A beszélgetések, a társasága, és tényleg úgy minden. Az utolsó gondolatom minden este, hogy ő vajon gondol rám? Vajon néha eszébe jutok? Miért tette amit tett? Néha úgy érzem, hogy fel kellene hívjam. De nem merem. Boldog vagyok, de ő hiányzik. Nagyon….volt valaki igy? És ha igen mi a tanács? Mit kellene tegyek? Köszönöm a tanácsokat! Szép napot!

aug. 24. 11:53
 1/7 Noren1989 ***** válasza:
94%

Nos, a klasszikus - bedumàlta magàt a punciba helyzet fordult itt elő. Ő azt mondta, amit kellett, elcsàbított, megkapott. Nem véletlen egyedülàlló, vélhetően.


Hogy mit tegyél: làsd be, h hazugsàg volt az utolsó szóig és koncentràlj a sajàt,igaz dolgaidra.

aug. 24. 12:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:
100%

Mindig az kell, akit nem kaphatsz meg :( Sajnos nalam is ez szokott lenni.

De o nem erdemli meg ezt a nagy hianyolast. Csunyan atvagott teged, ne erdekeljen, h gondol-e rad, mert 100000%, h legkozelebb is te jarnal porul.

Orulj neki, h a volt parod visszafogott es rendben van a kapcsolatotok.

aug. 24. 12:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 anonim ***** válasza:
100%
A nagyi ne csak a tévét nézze!

Érdekes sztori.


Az ex-kollega: ahogy az első mondja. Tökéletes példája a tökéletes elcsábításnak. A pasi beeteti a nőt, azt mondja amit a másik hallani akar, azt teszi amit tudja hogy a másik akarja, azt érezteti a másikkal hogy ugyanazt érzik. Nem. Undok dolog, mert az lett volna korrekt ha megmondja hogy csak a szex kell, de akkor nyilván nem kapja meg. Levadászott, ennyi.


Az egyébként jó hogy meg tudtátok a paroddal beszélni.


Én SOHA nem vagyok annak a híve hogy a megcsalást bocsássuk meg, de azert esetenkent, talán vannak kivételek. Ha boldogok vagytok most, akkor lehet, ez az.


De engem egy valami nagyon zavar a sztoriban es a helyedben elgondolkodnék ezen:


A te motivaciódat tudjuk, ismerjük. Nem volt szép amit tettél, de ismerjük az okát. Elhanyagolt a párod, furcsa volt, nem figyelt rád. Ez senkinek nem esik jól es ilyenkor könnyen kereshet az ember máshol vigaszt. Meg id volt.


De vele mi volt? Miért volt olyan amilyen? Róla nem tudunk semmit, sőt kérte is hogy ne faggasd róla.


Na de heló!


Az egy dolog hogy nem beszéltek arról hogy te megcsaltad, de legalább tudjátok hogy miért.


De azt nem tudjátok ő miért viselkedett úgy ahogy! Szerintem ez így nem tiszta.


Ha nem mondja el az okot, a megoldast se tudjatok megtalálni, vagy hogy elkerüljétek.


Nekem gyanús a dolog. Lehet hogy ő is félrelépett?


Szóval, nekem speciel ez így nem biztos hogy menne, hogy nem tudom mitől lett a párom furcsa és miért es hogyan indult el az egész kapcsolat tönkremenetele.

aug. 24. 12:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 anonim ***** válasza:
89%
Leirtad, hogyan megy tonkre egy kapcsolat. Szepen logikusan levezetted, majd lepcsorol lepcsore vegigmentel rajta. Ahogy korabban megannyi mas ember is. Aztan amikor nem jott ossze, akkor pedig felmelegitetted a regit. Egyszer sem probaltal meg valtoztatni a dolgokon es a problema gyokeret megragadni, csak mesz, sodrodsz elore, amerre visznek az osztoneid. Igazabol meg se bantad az egeszet, inkabb az serti az egodat, hogy nem sikerult a kiugras. A latszatboldogsag atmeneti allapot lesz, a fu alatt izzik az a parazs tovabbra is. 35 evesen meg nem jutottal el odaig, hogy megismerd onmagad, tudd, hogy mit akarsz, mi tesz boldogga, es mi nem. Kovalyognak a gondolataides random erzelmek vezerelnek. Egy felnottnek nem igy kene viselkednie, de az emberek igen nagy tobbsege vak, gyarlo, sodrodo. Bar nehanyuk sikeres is lesz, emiatt sokan tulertekelik a szerencset. A tudatossag lenne az az ut, ahol az eleted te alakitod olyanra, amilyenre szeretned. Nalad meg a kapcsolati trauma sem inditotta be ezt a kesztetest. Sok jora ne szamits az eletben. Ha szerencsed lesz orulhetsz neki, ha nem, akkor meg eldegelsz majd valahogy, amig az ido szep lassan elszalad melletted. Pillanatnyilag egy megalkuvo kapcsolatban vagy, mindkettotok reszerol, egymas idejet huzzatok. De iranyitani az eletet egyikotok sem kepes. Majd lesz valahogy, ne tord rajta a fejed, felesleges.
aug. 24. 12:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 A kérdező kommentje:

Köszönöm a válaszokat! Aranyosak vagytok.

Kedves utolsó. Igen! Nagy valószínűséggel megcsalt. Ő lebukott. Vagyis én pont akkor mentem arra a helyre, amikor ő is ott volt. Én A.von cuccért mentem a csajhoz, de nem szóltam neki előtte, mert tudtam, hogy mindig otthon van, és a párom akkor jött ki tőle. Ekkor én már nem laktam vele, de egyértelmű volt, hogy nem új keletű volt a dolog. Mint ahogyan szerintem biztosan ő is tud az én botlásomról. Mindketten tudjuk, hogy mit tett a másik, de nem hozzuk fel, soha semmilyen körülmény között!

aug. 24. 12:52
 6/7 anonim ***** válasza:
72%

Egyértelmű a szitu elég baj az hogy 35 évesen ide jössz vadidegenektol kérdezni.

Mit nem értesz? Mi a kérdés?

aug. 24. 13:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 A kérdező kommentje:

Az előző válaszom az utolsó előttinek szól. Csak közben jött még egy.

Kedves utolsó (12:43). Nem volt szándékunkban felmelegíteni, sőt még csak békülni sem. Aztán sok-sok beszélgetés, sok-sok átbeszélgetett nappal-éjszaka. Majd szépen lassan újra egymásba szerettünk. Nem kapkodtunk, ismerkedtünk. Bánom, hogy megcsaltam? IGEN! De nem tettem volna, nem tettük volna, ha minden jó lett volna. Megtettem volna, ha minden jó lett volna? SOHA! Most megtenném, ugyanazzal a személlyel? NEM! Hiszen megvan minden ami egy kapcsolatba kell: tisztelet, szeretet, békesség, szerelem, barátság, pajkosság….minden! Nem érzem megalkuvónak magam. Nem vagyok az a tipus. Sőt! Utálom a “bólogató kiskutyákat”, ezáltal én sem és a párom sem hajtunk fejet mindenre….

aug. 24. 13:51
Kvizlabirintus.hu Kérdések, felfedezés, stratégia

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2021, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info@gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!