A barátnőmmel eddig szexuális kapcsolatunk nem volt, mert az előjáték után nem enged tovább. Már beszéltem vele erről, de megoldást nem találtunk erre a problémára. Véleményem szerint nagyon gátlásos, mit tegyek ilyenkor?

Szia! Én most 10 hónapja vagyok együtt a barátommal és 8 hónapig csak előjáték volt de már én is szerettem volna vele nagyon lefeküdni de valahogy nem ment...már 2szer el is jutottunk odáig h levetkőztünk,barátom felhúzta a gumit de ahogy a "behatoláshoz" került volna a sor egyszerűen elbőgtem magam(és ez többször előfordult)

De utána megbeszéltük h mi a baj és utána minden erőm összeszedtem!

De am. hány évesek vagytok? Lehet h azért van így a b.nőd mert még túl fiatal! Vagy ez lesz neki az első szex??

Ciao

Én a mostani párommal 2hónapja vagyunk egyutt...előjáték nálunk is már volt....alig bírtam magam visszatartani, hogy ne mondjak a többire is igent...ecceruen, nem ment...vmi bennem azt mondta, hogy még nem vagyok erre felkészulve(Pedig már szuz nem voltam)...lehet pont ez a baj....a volt barátommal nem élveztem, a másik meg kihasznált...szóval lehet neki is rossz élményei vannak...vagy esetleg attol fél, hogy nem lesz jó, nem fog téged kielégíteni, esetleg attól, hogy szex után megváltozik minden.....probáljatok beszélgetni erről. Mond meg neki, hogy mit érzel iránta, mennyire fontos neked, óvatos leszel....stb.

sok sikert

"esetleg attól, hogy szex után megváltozik minden"

Szerintem ezen van a hangsúly! Nagyon sokan így gondolják. Pl én is úgy voltam vele, hogy akartam, de úgy éreztem, hogy utána már minden más lesz, vagyis hogy elérem azt a végső fázist, ahonnan már nem lehet hova tovább menni (magyarul megvan minden első varázs és kész). És hogy onnantól kezdve már az lesz a normális, hogy mindig szex. Szóval ha ez a baj, akkor ezt a barátnődnek saját magának kell "megbeszélnie magával". Persze te is segíthetsz neki, de ezeken a gondolatokon túl kell tennie magát szépen lassan...

Csak azt tudom javasolni h legy turelmes, figyelmes es beszelgessetek sokat. Ha meg szuz akkor szerintem fel, legalabbis en feltem. Jopar probalkozas azzal telt h elkezdte a parom a behatolast de megallitottam, mert fajt (de lehet h csak a tudatalattim diktalta ugy). Megbeszeltem vele, elmondtam h mi a gond es o mindig megertett, sohsem eroltetett h probaljuk meg ujra, es barmikor barmelyik pillanatban azt mondtam h stop megallt semmi panasz nelkul. Persze engem is zavart h ilyen vagyok, de egyszeruen vhogy nem voltam ra kepes, amig igazan el nem hataroztam magam. Egy masik erdekes kerdes az h hol tortenik, mert olyanrol is hallottam aki attol felt h ranyitnak vagy megtudjak a szulei (ha nala otthon van) meg ilyenek.

Szerintem igen meg kell beszelni, csak vigyazz ne kihallgatas tipusu legyen hanem inkabb bizalmas hangulatu barati beszelgetes. Nem baj ha elmondod neki h ez mennyire fontos szamodra, de szerintem igyekezz azt is tudatni vele h ha meg idore van szuksege te varsz, nehogy ugy erezze h ugymondd fenyegeted vagy erolteted (attol csak jobban megijed).