Nőként érdemes lenne még kicsikarnom egy beszélgetést, ha ilyen reakciót váltottam ki belőle?

Két hónapja ismerkedem és járok valakivel. Nagyon kedves és lovagias volt végig. Sok mindenben egyezik a nézőpontunk. Többször is mondta, hogy mennyire becsül és igazán örül, hogy olyan lányt talált mint én. Na már most én nem vagyok naiv, kifejezetten jó emberismerőnek tartom magam. Csak szavakkal soha nem lehetett levenni a lábamról, de a páromnál tettekkel is párosultak a szavak, szóval úgy éreztem fontos vagyok neki. Szóba kerültek az érzelmek, és akkor azt mondta, hogy hazudna ha azt mondaná, hogy mély érzései vannak irántam. Na akkor valahogy koppantam. Megmagyarázta, hogy ahhoz évek kellenek. Értem mire gondol, a mély szeretetre, és az természetesen nem ennyi idő alatt fog kialakulni, ezt én is tudom. Mégis olyan rosszul esett hirtelen, hogy nagyon elszomorodtam és kicsit sírtam. Ne hisztire meg látványos bőgésre gondoljatok, csak egyszerűen kicsordult néhány könnycsepp, amit azóta is kínosnak érzek. Megpróbált megvigasztalni és mondta, hogy fontos vagyok neki és a fellángolást ő is érzi irántam, szeretné továbbra is folytatni, stb. A lényeg, hogy ez néhány napja volt és azóta csak annyit ír minden este, hogy jó éjt, amire én ugyanezt visszaírom és ennyi. Most már nagyon gáznak érzem ezt, nem akartam sírni, de ez komolyan ennyire kiábrándító? Vagy nem is értem mi a baj. Alapvetően úgy állok a férfiakhoz, hogy ha nem kellek nekik, akkor menjenek. De attól tartok van itt valami félreértés, amit nem tudunk megbeszélni. Nem tudom mit csináljak. Nagyon fáj és rosszul esik, hogy nem kezdeményez ezek után beszélgetést, pont ezért félek, hogy magamat égetném be, ha most én keresném. Így viszont nem értek semmit és ezen kattogok. A férfi idősebb nálam 15 évvel, szóval nem tudom mit jelent ez nála.

27N