Miért csak akkor szakítanak/válnak a párjukkal az emberek, amikor már alakulóban van más?

Sokan félnek az egyedülléttől.

Egyébként nekem a szakítás után 1 évvel sincs senkim, pedig lehetett volna. Ez még a rosszabb eset, amikor nem hogy új ember nem tetszik, de még az ismerkedésben is azt keresem, hol a csapda egy mérgező kapcsolat után.

Én egyszer csináltam ilyet, az első kapcsolatomnál. Nem volt tapasztalatom, én nem annyira éreztem rossznak azt a kapcsolatot, azt hittem minden oké lesz. Aztán megismertem valaki mást, és csak akkor jöttem rá, hogy milyennek is kellene lennie a valódi vonzalomnak. Csak ezután szántam rá magam a szakításra.

Azóta tudom hogy mit keresek, és nem húzom-halasztom, ha már érzem hogy nem klappol minden. De akkor még nem tudtam, mit kellene éreznem.

Nem akarnak szex nélkül maradni, mert azért az hiányozna.

Ha nincs más akivel alakulóban van, akkor meg még szakítás után is összejárnak szexelni.

Annyi önbizalma kevés embernek van, hogy teljesen egyedül legyen.

Úgy hívják, liánozás.

Amikor a majom a dzsungelben az indákon, liánokon közlekedik, csak akkor engedi el az elsőt, ha már fixen fogja a következőt, különben leesik. Nem mondom, hogy nincs benne ráció, sőt.