Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Az összes kapcsolatomban én "szedtem fel" a srácokat. Le kéne erről szoknom, ugye?
Huszas éveim közepén járok, mögöttem 3 hosszabb kapcsolattal, a legutóbbinak pár hete lett vége, 4 évet húztunk le együtt, közös albérletben is laktunk már.
Azt a "mintát" vettem észre magamon, hogy az összes kapcsolatomban én voltam a kezdeményezőbb típus. Mindhárom srácot élőben ismertem meg amúgy, fesztiválon itt-ott. Neten sose ismerkedtem még.
Igazából mondhatni én szedtem fel őket. És utána az egész kapcsolatot én "vittem". Mármint azt tudom magamról, hogy sokkal dominánsabb voltam mindhárom kapcsolatomban, mint a férfi, de úgy érzem az egész kapcsolatba mindig én raktam többet, én próbáltam életben tartani mindent egyedül.
Kezdem azt érezni hogy ez az egyik fő buktatója minden kapcsolatomnak, hogy egyszerűen nem látnak nőnek talán.. mert túlságosan erős jellemem van, irányítgatós típus vagyok. Nem kontrollálós, ne úgy értsétek, abszolút szükségem van nekemis az én-időre, barátnőkre, külön programokra, szóval nem rabszolgaként tartok én senkit, csak nem tudom. Azt érzem, hogy ezért bukok el mindig, mert nem vagyok az a barátnő típus. Pedig őszintén szeretnék már előre haladni, szeretnék egyszer valaki menyasszonya lenni, szeretnék közös otthont vásárolni, szeretnék megállapodni. De úgy érzem ehhez gyökeres változásra lenne szükségem.
Ti mit gondoltok?
válasza:
válasza: válasza: válasza:Nekem pont forditva van bajom. Én meg mindig azzal jövök csak össze, aki rám nyomul es "felszed", mert én meg abszolut nem vagyok kezdemenyező(nekem az ilyenek nem férfiak ahol nekem kellene "felkérni" egy srácot, engem szinte taszít az ha nekem kellene megtenni az első lépéseket)
És ez miatt soha nem én választok, hanem engem választanak. Ezért gyakorta ebből lesz a baj, hogy olyannal vagyok, akivel csak problémáim vannak és amiket rámerőltet a másik. Pl rám van erőltetve, hogy ne várjak komolyabbat a kapcsolattol, mint amit Ő akar.
Ami kiküszöbölhető lenne azzal, ha en választanám meg azt, kivel foglalkozom, kivel nem. És eleve olyannal foglalkoznék, akivel érdemes.
De akkor ugynez ki a kérdesből, választani se lenne értelme.
Én is valahogy úgy gondolom, ahogy az #1es. Gyakorlatilag az eddigi kapcsolataimban semmi energiát nem kellett fektetni abba, hogy elinduljon a kapcsolat és ez utána is sokszor így maradt. Én szerveztem a randikat, intéztem a foglalásokat, ha külföldre mentünk repjegy, szállás, minden szervezős dolgot egyedül vittem. Az anyagiakat nyilván mindig feleztük.
Az a baj, hogy ha én nem csináltam volna, akkor ő sem, és borzasztóan besüppedt volna a kapcsolat. Én tíz körömmel kapaszkodtam mindig, saját magamat raktam a legutolsó helyre a fontossági sorendben, és mégsem volt elég ez soha. Elképzelni sem tudok egy kapcsolatot ahol én lehetek a lazább, ahol engem visznek randira, ahol meglepnek, ahol úgy egyáltalán bármi fontosat megtesznek értem már az ismerkedési fázisban.
Nem szidni akarom az exeimet, én is éveket lehúztam velük, emberileg nincs velük baj csak sosem sikerült kifognom olyat aki tényleg nőként kezelt volna legalább egy kicsit. De ez lehet az én defektem is, hogy tudatalatt az ilyen kis megszerezhetetlen, visszahúzódó hülyegyerekek tetszenek, nem tudom.
válasza: válasza: válasza:Hagy van a mondás?
Mindig a nő választja ki azt a férfit, aki kiválasztja őt.
Volt itt korábban olyan kérdés, hogy hozzámennék feleségül a barátomhoz, de hogy mondjam meg neki?
Nálunk úgy volt, hogy már igencsak jártunk egymással, és együtt is laktunk (talán). Aztán a barátnőm mondta: Ha megkérnéd a kezem, igen mondanék.
Na most akkor egy nagy levegő, kis gondolkodás, ha most nem kérem meg akkor máskor már igencsak gázabb lesz. És döntöttem, mint amikor egy nő dönt, férjhez megy e ahhoz, aki megkérte.
Úgyhogy eltelt az első 43 év. És megint így döntenék. A nejem a domináns. Én meg hagyom. Amíg az történik, amivel egyetértek. Ha meg nem, szólok.
Persze volt olyan, még csak együtt jártunk, hogy nem kerestem 3 hétig. Egyetemi problémák, depresszió, vizsga sikertelenség.Magam alatt voltam. Aztán 3 hét után bekopogott a kollégiumi szobámba: most mi van?
válasza:Addig, amíg farkat növesztesz es fogalmad nincsen a valódi női viselkedéséről, illetve magáról a férfi működéséről sem, ez lesz sajnos a borítékolható folytatás. Egy holnap címmel tudlak segíteni, ahol rengeteg infót találsz a témáról.
www.titkostanacsoknoknek.hu
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!