Hallottam egy párkapcsolatos videóban, hogy: "Az idő nem egyenlő a sikerrel." Belegondoltam, és sok ember szokta azzal bizonygatni, pl. hogy miért jó, hogy régen megbocsátott, mert "azóta is X éve együtt vagyunk". Szerinted az idő egyenlő a sikerrel?

Ez főleg a két ember személyiségétől függ.

Hozok egy példát: vannak emberek akik nagyon könnyen alkalmazkodnak, nem unják meg a monotonitást (vagy csak nagyon hosszú idő kell hozzá) és szeretik a megszokást. Gyakran ők a kormányablakos ügyintézők, az ilyen melót nagyon sokan nem bírnák.

Ha két ilyen ember összejön, de amúgy nem érzik jól magukat, az nem jelent sikert. Ők sokszor együtt maradnak megszokásból, mert nem változtatnak, mert a személyiségük nem képes a spontaneitásra, de attól még nem boldogok.

Viszont ettől függetlenül ha "küzdünk egymásért, mert szeretjük egymást" mentalitással viselik el egymást emberek az már nagyobb eredmény 10 év távlatából.

Személyes meglátásom viszont, hogy az idő akkor is számít. Feláll a szőr a hátamon amikor a modern világban valaki fél év után házasodik úgy, hogy még együtt se élt a párjával, mert úgy érzik akkora a szerelmük, hogy mindent legyőz. Szép gondolat, sokat jelent akkor és ott, de nem volt elég az idő.