Szerelem nem létezik, csak kitalálják, hogy milyen minőséggű, milyen adottságú legyen a párjuk és az ilyet próbálják kiszűrni és felpróbálni a többi közül?

Az nem lehet szerelem, hogy tudatosan kerestem, megfogott a külseje, a belsője méginkább. Próbált nem naív lenni, de elsőre is lenyűgözött. És ahogy telt az idő megismertem teljesen, átéltem vele sokmindent, egyre közelebb került hozzám érzelmileg. És minden "hibája" és "rossz tulajdonsága" ellenére őrülten ragaszkodok hozzá és ez napról napra egyre erősebb lesz. Szerintem létezik szerelem. De még milyen!

Csak különböző beálítottságúak és felfogásúak vagyunk, ezért valaki "nem hisz" ebben.

Szerintem egy kapcsolatban, szerelemben (legalábbis felnőtt korban, amikor már lehet tétje a dolognak, pl házasság vagy családalapítás), legalább annyira fontos fejjel is benne lenni egy kapcsolatban, mint érzelmekkel.

Aztán mit kezdesz a nagy “szerelemmel”, ha egy büdös nagy bunkó? Vagy csak a külseje jó, de belül egy otvar rossz ember ? Az mire jó? Én igenis néztem, hogy belül milyen ember, hogy hasonlítunk e, hogy megvannak e benne azok a tulajdonságok, amik kellenek ahhoz, hogy jó legyen a kapcsolat.

És lass csodát, annak ellenére, hogy nem csak a külsejét néztem, hanem gondolkoztam is, szerelmes lettem. (Nem mellesleg a kapcsolat is nagyon kiegyensúlyozott). Na ilyenkor mi van? 🤨