Miért van az,hogy a más könnyei árán törtetnek a boldogságra legtöbben?

Ne fogadjam el a jó munkát, mert más hisztizik, hogy ő nem kapja meg?

Ne jöjjek össze a pasimmal, mert más is szerelmes belém és ezzel megbántom őt?

Ne mutassam ki a boldogságom, hogy más ne irigykedhessen?

Ne valósítsam meg önmagam (tanuljak az álomszakon, fejlődjek a hobbijaimban stb) mert...várjunk ezzel mégis hogy ártok bárkinek? Jaa lustának és butának érzi magát miatta valaki?

Inkább szedd össze magad és foglalkozz a saját dolgoddal. Mindenki azt csinál az életével, amit szeretne. Én is. Te is.

Alaptalan dolog amiről írsz.

"hogy mit okoznak ezzel másoknak"

Ha most arról beszélsz, hogy valaki szakít a másikkal, mert ide írtad ki a kérdésed akkor megkérdezném tőled, hogy neked nem fordul meg a fejedben, hogy a másik nem boldog, mert esetleg veled marad ahelyett, hogy olyannal lenne akivel talán az tud lenni?

Mert ha jól értem a szavaid akkor csak az a baj, hogy te nem vagy boldog az nem számít, hogyha esetleg a másik nem az. Ez elég önző dolog.

Ide kapcsolódik a kérdés:

https://www.gyakorikerdesek.hu/egeszseg__mentalis-egeszseg__..

Ebben benne van a válasz is.

A kérdező a gátlástalanságról, kihasználásról próbál kérdezni szerintem.

Sajnos nincs meg a mai társadalomban az erkölcsi tartás.

Nem azért kell egy állást elfogadni vagy sem, mert mit gondol a másik.

Ez nem erről szól.

Szerintem inkább az elkeserítő, hogy az ember segíti a barátját, társát, egy másik embert. Cserébe meg azt kapja, hogy ha már nincs szükség a segítségére, jól fenékbe billentik és mehet, amerre lát.

Saját életemből is tudom sorolni a példákat.