Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogy álltok ahhoz amikor a párotok túl sok mindent akar és emiatt szorong vagy szomorú?
Mind a ketten korai 30-asok vagyunk barátnőmmel, ő diplomás én pedig szakmunkás vagyok. A fizetésünk nagyjából egy szinten van, ami nem is lenne probléma.
Szépen fejlődünk, neki is nőtt a fizuja mióta találkoztunk, nekem is bejött csomó pénzt extra projectekből, külföld is be van tervezve. Szoktunk utazni is külföldre, kirándulni, stb.
A három éve tartó homeoffice nem tesz túl jót neki, mivel kevés emberrel találkozik. Szoktunk szervezni társasjátékos, bográcsozós partikat ennek az áthidalására.
Viszont folyton azt érzem rajta, hogy elégedetlen magával, a teljesítményével. Ez már a szex rovására is megy néha, mert neki csak akkor jó a szex, ha jó kedve van, stb. A családi háttere is olyan, hogy mindig bizonyítani akar, a külföldi munkát is egy megmérettetésnek veszi. A gyerekvállalást is tilitolizni kell emiatt, mert sose tudom mikor lesz már "jó hangulata" amikor vállalhatnánk gyereket.
Sokszor már azt kívánom, hogy bárcsak egy 23 éves, iskolából szabadult, vidám barátnőm lenne aki örül ha kijut spanyolországba vagy az olaszokhoz, esetleg egy kirándulásnak a tátrában. Akinek látnám a csillogást a szemében mert tud örülni az élet apró örömeinek is.
Szóval ezzel mit lehet kezdeni? Jár pszihológushoz a barátnőm, ezzel szerintem többet nem lehet tenni.
Csak jó lenne valahogy a tudtára adni, hogy nem élünk rosszul, haladunk előre, a külföld is izgalmas kihívás és hatalmas lépés lesz előre. Lehetne vidámabb attól még hogy nem instasztár meg milliárdos világutazó űrhajós 33 évesen.
válasza:Kitágult ingerküszöb, már nem jó neki semmi , befasult fap1na lett.
Én is 100% home officeban vagyok , voltak nagyon sötét , szomorú időszakok , tényleg olyanok , hogy azt hittem megőrülök , mégis saját magamtól kilábaltam belőle , úgy ,hogy nem igazán volt mellettem társ mint Te a csajod mellett, tehát ezért is írom azt amit.
válasza:Igen, a home office baj, de szinte mindenki így dolgozik náluk, szóval sok értelme nem lenne bejárni. Heti egyszer kétszer bemegy körbenézni pestre, zenélni, de akkor sem beszél ismerősökkel vagy kollégákkal.
Ezen meg sajnos a mozin, kiránduláson, összejöveteleken kívül nem tudok javítani, nyilván nekem is megvan a saját dolgom.
válasza: válasza: válasza: válasza:Itt leginkább a (bocsánat) beteges "fejlődésmánia" a gond.
Oké, persze, szép dolog, amikor az ember szeretne előbbre jutni, de az, hogy ezt már ennyire törtetésbe, és az élet más területeinek leépítésébe csap át, az már nem egészséges. Ez gyakorlatilag már egy viselkedési függőség.
Ami pedig engem, és barátnőmet illet... nos, a munka az munka, a magánélet meg magánélet. Persze, nem lehet az élet egyes területeit egymástól teljesen elszeparálni, de amikor már a magánélet csak egy mellékes dolog a munka árnyékában, na, az nem élet.
Mi a munkára munkaként tekintünk. Amit el kell végezni, hogy legyen pénzünk. Ha úgy tetszik, a munka egyfajta "eszköz", és nem az élet célja. Ettől persze igyekszünk azt jól végezni, és jó érzéssel tölt el, ha valamiben sikereket érünk el, vagy egyszerűen csak több lesz a fizetés, de nem ez az élet alfája és omegája. Sőt, legutóbb például vissza is mondtam a másodállásomat, hogy több szabadidőm legyen, és többet lehessünk egymással.
Lehet, hogy nincs pénzünk havonta egy világ körüli útra, de boldogok vagyunk, és szeretjük egymást. Nem kell ahhoz Spanyolországba menni, hogy jól érezzük magunkat. Néha egy kirándulás többet ér, mint egy repülőút.
Ami az otthoni munkavégzést illeti: az egyszerűen nem való mindenkinek. Bár a többség épp, hogy boldog lenne, ha megoldott lenne a munkahelyén, és azért elég szegényes az az élet, ahol csak munka közben találkozik emberekkel. De ha tényleg nem megy, akkor lehet másik munkát keresni. Tudom, ez nála nem lehetséges, mert a munkája az szent, még az életénél is fontosabb, viszont ha ezen nem tud változtatni, akkor a fene megette az egészet.
Lehet, hogy másik pszichológust kellene keresni. A családi háttér és a gyermekkor pedig csak bizonyos mértékig tehető felelőssé. Nem 18 éves már. Volt bő 10 éve maga mögött hagyni a káros otthoni beidegződéseket. Nem lehet élete végéig ezzel takarózni.
válasza:"Sokszor már azt kívánom, hogy bárcsak egy 23 éves, iskolából szabadult, vidám barátnőm lenne"
Csak mert rossz hangulatú a barátnőd, miért kell neked egyből egy 8-10,évvel fiatalabb lány? Hogy függ ez össze:D
Kis ribi fiúka
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!