Menthetetlen már ez a kapcsolat?

23/f vagyok a barátnőm meg 20 éves. Lassan 3 éve vagyunk együtt. Kb az első másfél évben jól ment minden, aztán egy napon minden megváltozott. Kb egy éve volt ez a nap. Dolgoztam ès elég rossz nap volt az a melóban ès este a barátnőm egyik rokonához hivatalosak voltunk valakinek a születésnapjára. Aztàn ott volt az egyik rokona, kb 40 év körüli nő ès elkezdett nekem kéretlen tanácsokat osztogatni. Már nem ez volt az első eset kb a harmadik alkalom. Mindig azzal jött, hogy én nekem a barátnőm nagybátyának a vállalkozásába kéne dolgoznom, mert korábban már tényleg felajánlotta a nagybátyja, de nem életem vele. Aztán kicsim unalmas volt már nekem ez, ès udvariasan, de határozottan elmondtam, hogy köszönöm szépen nekem van munkám ès egyenlőre ott jól érzem magam, ha szükségem lesz tanácsra, akkor szólni fogok. Másnap ez a nő felhívta a barátnőmet ès elmondta neki, hogy ez nagyon rosszul érintette őt, ő csak a javamat akarta, kb áldozatként mutatta be a történetet . A barátnőm rögtön nekem esett, hogy, hogy viselkedhettem így, miért nem tudok bólogatni. Én meg megmondtam neki, hogy szerintem semmi rosszat nem mondtam ezzel ès ezt a mai napig így gondolom.

Valamiért ez az esemény nagyon megváltoztatta a barátnőmet.

Ha találkoztunk a barátnőivel. A végén nekem esett, hogy én miért nem tudtam mosolyogni, tök kellemetlen érezte magát miattam.

Elmentünk valakinek a keresztelőjére ès ott is bökdösött a templomban, hogy huzzam ki magam jobban, meg állandóan a fülembe súgta, hogy ne nézzek olyan komoran. Akkor a szalagavatója után is össze vesztünk, mert ő szerinte minden barátnőjének a pasija mosolygott csak én néztem bambán.

(Azt beismerem, hogy valóban nem vagyok az a mosolygós fajta, csak akkor mosolygok, ha valami kiváltja belőlem, de csúnyán se szoktam nézni.)

Azt reméltem, hogy ha lemegy az érettségi ès lemegy róla a stressz, akkor abba hagyja ezt, de nem úgy néz ki..

A másik meg az, hogy szerintem nem tud leválni a szüleiről.

Tavaly elvittem őt nyaralni pár napra, ès kérdezte, hogy tudom- e merre van a hely. Mondtam, hogy igen, mert régen sokat jàrtunk arra. Erre ő egyből, ment az apjához ès azzal jött, hogy azon az úton menjünk, amit az apja mondott, mert ő, akkor nyugodtabb lesz. Ott, akkor kiakadtam, mert úgy éreztem mintha bennem nem bízna meg.

Most készül menni dolgozni a nyáron, de megy vele majd az apja intézni a melót, mert egyedül nem mer. 20 évesen szerintem ez màr kicsit sok. Én 16 évesen lementem az egyik rokonomhoz a Balatonra, úgy, hogy magamnak néztem vonatot meg mindent magamnak intéztem. 17 évesen mentem először dolgozni.Egyszer nem jött el velem apám meg anyàm melót intézni, nem is hagytam volna.