Hogyan engedjem el, hogy igénytelen sznob dolgai vannak a páromnak?

nem várd senkitől, hogy megmondja neked, mert mindenkire más a recept.

Ismétlen a kérdés, hogy elfogadod-e őt olyannak amilyen, elvárások, itélkezések stb nélkül.

Ha a válasz igy nem akkor, a másikat nem szeretjük, mert xy és zw akármit mindig fogsz találni benne.

Valóban amit felsorolsz ezek „sz” minőség csak Star néven futnak ez tény, de ha találnál olyat akinek szintén ilyen a nézőpontja mint neked, és egészségesen él, ő nem lenne aranyos, csacsogós, életvidám bla bla és sorolhatnám.

Mindig lesz valami ami zavarni, fog és tudod miért, mert a másikat el kell fogadni, úgy ahogy van, amilyen szöröstül böröstül, tudod miért? mert mint a majom mondta egy viccben, szaros is vagy büdös is vagy de az enyém :- szóval

nem a másikat kell megszerelni, ismétlen, hanem magadban rendbe tenni a hozzá füződő elvárásokat, és ha ez zavar, akkor nem szereted, csak feltétellel, vagy egy példa eszembe jutott még, ha egy szülő azt mondja a kisgyerekének, akkor szeretlek csak, ha jó vagy, és azt csinálod amit én mondok, igy érthető? ha ilyen mintát kaptál gyerek korodban akkor ilyet párt keresel, akit azért szeretsz, mert ezt és ezt csinálja amit te elvársz tőle, érted-e?

Minden működőképes kapcsolat egymás elfogadásán és megbecsülésén alapul. Ha ez nincs meg, akkor az a kapcsolat vagy nem lesz hosszú idejű, vagy legalább az egyik félnek rossz lesz. Nem érdemes belemenni egy olyan kapcsolatba, ahol az egyik fél lenézi a másikat. Komolyan kérdezem: milyen kapcsolat az, ahol te ilyen lenézően beszélsz a másikról?

Továbbá érdemes szem előtt tartani, hogy a valóságban élünk, és nem valami kitalált tündérmesében. Lehet ideálokat kergetni, meg nevetséges feltételeket szabni, de annak az lesz az eredménye, hogy soha nem lesz normális kapcsolatod.

Az értékrend kérdésköre is lényeges. Hadd ne mondjam, nálad ez eléggé torz. Valóban az alapján ítélsz meg egy embert, hogy milyen kávét iszik, vagy hogy milyen márkájú ruhát hord?

Emellett meg azért van arcod rendesen. Kicsit meg kellene értened, hogy a világ nem körülötted forog, és távolról sem vagy olyan fú, de mintaszerűen tökéletes, mint amilyennek képzeled magad.

Az igényesség meg nem azt jelenti, hogy valakinek ugyanazok a heppjei, mint neked. Persze, ezt te nem fogod megérteni, mert azt hiszed, hogy körülötted forog a világ, és amit te elgondolsz, az nem csak, hogy igaz, de általános érvényű igazság is. Pedig baromira nem. Sőt, lepődj meg, de tudod, nincs abban semmi kivetni való, ha valaki nem annyira finnyás, mint te. Vagy netán más márkák a kedvencei.

Ami pedig a legfontosabb: nem attól lesz valaki jó társ, hogy milyen csokit szeret, és milyen márkájú ruhát hord.

Inkább gondolkozz el azon, hogy vajon miért nem találsz neked megfelelő nőt? Annyit segítek: nem azért, mert minden nő igénytelen hulladék. Lehet, hogy nem "mindenki mással" van ám a baj.