Nagy távolság, szerelem, bizalom, türelem. Ez a kapcsolat lehet életképes?

"Valakibe szerelmes lenni, akit nem is láttál szerintem gázos..."

Tudom, én sem éreztem még ilyet soha ezelőtt. Azért nem szerettem volna az életkoromat leírni, mert nyilván ez alapján ítéltek meg majd, ami mondjuk egyrészről nem gond, de másrészről viszont tudom, hogy mennyire éretlenek képesek lenni a korombeliek, és én személy szerint nem tartom magam olyannak.

Én 17 éves vagyok, ő pedig 16. Én észak-dunántúli vagyok, ő pedig egy amerikai lány Missouriból. Amúgy egy társkeresés szempontjából teljesen semleges fórumon kezdtünk el beszélgetni, és mindketten úgy érezzük már egy ideje, hogy ez szerelem. Egyelőre nem sikerült elszakadnunk egymástól sem érzelmileg, sem másként. Amióta ez van, egyszer elveszítettem a hitem a dologban és próbálkoztam mással, de nem jött össze, és ebben jórészt az is benne volt, hogy csak rá gondoltam.

Nagyon köszönöm mindenkinek a válaszokat. Főleg a biztató szavakat. :) Bár tudom, hogy nem túl nagyok az esélyeink, és megértem azt is, aki azt írta, nem lehet belőle semmi. Szerintem ez legfőképp a két személytől függ, tőle és tőlem. Az igazság az, hogy én is lehetnék mással, ha akarnék, és neki is megvolna rá a lehetősége. Semmi okom nem bízni benne egyelőre.

Bízom a legjobbakban. És mégegyszer köszönöm mindenkinek! :)

Nem megy a dolog...

De így van ez jól.