Hogyan lépjek ki a bántalmazó kapcsolatomból?

Nagyon szégyellem magam így is, kérlek, ne szidjatok. Fogok kérni segítséget az erre kijelölt hivatalos útvonalon, csak kíváncsi vagyok hétköznapi emberek véleményére. Összejöttem 2 éve egy férfivel, akinek meghalt a felesége, a 2 éves kislányával egyedül maradt, a párom szüleivel laknak együtt. Minden tökéletes volt, a kislány elfogadott, annyira megszeretett, hogy anyjaként tekint már. Ezért 1 év után összeköltöztünk. Itt kezdődött a változás. Már csak bébiszitterként vagyok kezelve, minden tettemben a hibát keresik a szüleivel együtt, ha én nem engedek meg pl. egy hatodik csokit egy nap, akkor rosszul csinálom, egyébként is nekem eddig nem volt gyerekem, ne szóljak bele. Minden másban viszont anyai viselkedést várnak el, amikor venni kell valamit a gyereknek vagy el kell vinni valahova, ki vagyok használva, szívesen teszem, de ezt érzem. Emellett sehova nem mehetek a kötelező dolgokon kívül (munka, óvoda, orvos, stb.), vagyis mehetek, de utána óriási balhé, ordítozás, testi bántalmazás. Mindenre az van mondva, én megcsalom. Most már odáig jutottunk, hogy párom meggyőzte a családját, én hűtlen vagyok, és öngyilkos lesz, ha én nem győzöm meg az ellenkezőjéről. Engem pedig megfenyegetett a családja, hogy kárt tesz bennem, ha neki baja esik. Nagyon jól tudom, hogy minél hamarabb lépnem kellene innen, egyetlen problémám a kislány elhagyása, aki elvesztette az anyukáját, most pedig engem is elvesztene, a szívem szakad meg. Most már viszont a saját testi épségemet féltem, és őt is, ilyen környezetben hogyan alakul majd az élete, most legalább próbálom tompítani, ne érzékeljen ebből semmit. Ti mit tanácsolnátok ebben a se így se úgy se jó helyzetben?