Volt már olyan partnered, aki cserben hagyott?

Volt.

Én nem hibáztatom érte, ha valami nem megy, akkor nem kell kényszeríteni.

Nagy baj éppen nem volt, de kritikus életszakaszban már volt csúnya szakításom, amikor pont nem hiányzott volna.

F

Igen. Szülés utáni depresszióm volt, háromszor is elájultam egy hónapon belül.

Nem segített, inkább titkos viszonyba kezdett egy kolleganőjével és azt mondta elviselhetetlen vagyok.

Szükségem lett volna a férjemre, hogy mellettem legyen, támogasson. Azóta eltelt majdnem egy év. Kezdem magamat szuperül érezni kettesben a gyerekkel🙂

Volt. Egyik nehéz élethelyzetemben ahelyett, hogy mellettem lett volna, csak kritizált. Másik, még nehezebb élethelyzetemben pedig el akart válni.

Bár együtt maradtunk, de a házasságunk azóta lejtmenetben van.

Normál esetben azt szokták mondani a családodon kívűl nem számíthatsz senkire, és ne bízz meg senkiben!

Jó pár ember megtanulta az élete során, ha olyanok a szülei, mint pl a tied is, magadon kívűl senkire sem számíthatsz!

Ilyenekre, hogy barátod, aki meg nem is a jegyesed vagy a férjed eszed ágába ne legyen támaszkodni és számítani!

Szerencsére megoldottad a problémádat, és tőrekedj mindíg arra, hogy ne függj senkitől sem, és ne várj segítséget senkitől, így nem ér csalódás!

Fiam apja kb a terhességem felénél fordult 180 fokot és próbált minél távolabb kerülni tőle. Tervezett gyerek volt amúgy. Gondolom meggondolta, nem tudom. Anyunál hordtam ki a gyereket. Néha feljött este, megvacsizott anyunál, elaludt a híradón - miattatok kell ennyit dolgoznom! felkiáltással - majd elment haza. Magyarul haverozni, autóversenyezni, élni a legényéletét.

Mikor megszületett a baba, beköltöztünk az addigra nagyjából kész házunkba. 1,5 év múlva költöztem el a gyerekkel. Borzasztó törés volt ez, de nem ezért, hanem mert utána se volt épp a topon.

Volt ilyen, több is.

Mostanra eljutottam arra a szintre, hogy nem érint meg egyetlen pasi sem. Független vagyok és szabad.