Merjek határozottabban kezdeményezni? Vagy felejtsem el?

Amikor találkoztok, mennyit szoktatok beszélgetni? Az "üzleti" témákon kívül másról is pl.? És milyen apróbb jelzéseket adtál neki? Ha gondolod, mesélj részletesebben, úgy könnyebb a válasz.

Egyébként szerintem ez nem korfüggő, mindenkinél van ilyen, amikor valamiért nem mer lépni, és csak bénáznak. Én 26/N vagyok, és én is hasonló helyzetben vagyok annyiból, hogy régóta kerülgetjük egymást valakivel, de nem merünk lépni. Az én kiszemeltem is egy vagányabb valakinek tűnt elsőre, aztán kiderült, hogy rettentően félénk és gátlásos.

Neked is csak azt mondom, hogy az egy dolog, hogy felületes ismeretség után nem látszik tutyimutyinak. Lehet, hogy a lelke mélyén nagyon is az, nem tudhatod, hiszen alig ismered.

Írj egy kicsit bővebben, hogy eddig mik történtek. :) Remélem, összejön majd a dolog. Én egyébként annak vagyok a híve, hogy igenis érdemes "piszkálni" a dolgot, amíg nem kapsz egyértelmű "nem" jelzést.

Mármint az első voltam (csak közben jött egy válasz).

Most látom, azt is írtad, képes lennél határozottabban kezdeményezni. Hát akkor tedd!!! Hidd el, vannak olyan férfiak, akikkel csak így lehet. Amúgy mit értesz ez alatt? Elhívni valahová pl.?

:)) Ezek tök jó kis jelzések! Szerintem jól csinálod. És azt mondom, az jó jel, hogy kedvesen nevetett, meg az is, hogy úgy általában sokat nevet. Ha teljesen elzárkózó lenne, akkor lehetne joggal gondolni, hogy nem akar tőled semmit, de itt erről szó sincs.

Abban egyébként igazad van, hogy látszik az emberen, hogy bejön neki a másik. Lehet azt érezni. Most viszont azt kérdezném: na és te mit érzel a pasi jelenlétében? Hogy értelmezed az ő "rezgéseit"? Érzel némi vibrálást, ilyesmit? Nehéz ezt megfogalmazni, de bizton sejted, mire gondolok.

Nekem sokáig nem volt önbizalmam, és sokáig nem tudtam elhinni, ha kiderült, tetszem valakinek. Aztán volt egy élményem, és azóta az van: ha jön egy olyan érzésem, hogy én bejövök ennek a férfinak, akkor az úgy is van! És ez mindig bejött nekem azóta. Azért kérdezem tehát, hogy te hogy érzel, bejössz-e neki vajon. Mert ezt tényleg megérzi az ember. Mint ahogy az érdektelenséget is. Na?

Mert ha azt érzed, van köztetek feszültség, akkor akár javasolhatnád is, hogy menjetek el valamikor valahová (persze valami konkrétabb dolgot, mert ez a határozatlan megfogalmazás elég fantáziátlan).

Nekem az én "mulyus" jelöltemmel az volt, hogy egyszerűen rátukmáltam az msn-címem (egyetemen ismerkedtünk meg egy közös ismerős révén). Neki pl. csak ez kellett, először én is paráztam, hogy túl rámenős vagyok esetleg, de nem volt ellenére, mert utána szívesen írogatott nekem msn-en. :D

De ez csak egy példa volt. Én is abszolúte híve vagyok annak, hogy (finoman, nem nyomulósan, de egyértelműen) a nő is kimutathatja az érdeklődését.

Az még nem szerelmi vallomás, ha érzékelteti a pasival: érdeklődik iránta.