Változott valamit a véleményed az ellenkező nemről, a gyik.hu-n olvasható kommentek nyomán?

13:58

Igaz, ez a komment nem nekem szólt, de ha nem bánod, én is leírnám a saját történetemet.

Nekem is volt olyan barátom, aki először nem tetszett külsőre. Hozzátenném, engem elég csinosnak, szépnek mondtak, elég sok pasi közül válogathattam, tehát nem a "szükség" vitt rá. Az első még tini koromban. A barátnőim ismerőse volt, már hallottam róla, mondták, hogy nem valami helyes, de amikor megláttam, rájöttem, hogy csúnyább, mint ahogy elképzeltem. De olyan szövege volt, olyan humora, hogy nem telt bele sok idő és elkezdtem hozzá vonzódni. Akkor már érdekes módon nem is láttam olyan csúnyának.

A második már jóval később történt. Csak leveleztünk az illetővel, soha nem is láttam, de annyira megfogott az intelligenciája, a stílusa, hogy már-már úgy éreztem, beleszerettem így ismeretlenül is. Találkoznom kellett vele. Enyhén ledöbbentem, mikor megláttam. Idős, kopaszodó, alacsony, kövérkés, némi foghiánnyal küszködő pasi állt előttem. De csak egy pillanatig tartott a meglepetés ereje, mert már annyira bele voltam bolondulva a személyiségébe, hogy nem számított. Később őt is egyre szebbnek láttam és a rajongásig szerettem.

A más kérdés, hogy egyik kapcsolat sem végződött jól, de ez már nem külsőségek kérdése volt.

Igen, ha először találkozunk valakivel, persze, hogy az tetszik meg elsőre, akinek a külseje passzol az ízlésünkhöz, de azért vannak rendhagyó esetek és igenis bele tudunk szeretni a másik egyéniségébe, a szerelem pedig megszépítheti a másikat a szemünkben.

Hát nemtudom, azt vettem észre, hogy mintha két külön világ lenne a gyik (és egyéb netes fórumok, mert máshol is ezt tapasztaltam) és én. Az én világomban nincs nyavalygás, hogy a külső számít-e, nincs megcsalás, nincs kritériumok alapján való párkeresés, taktikázás, puák, emberrabló 70éves csetpartnerek, meg a többi. Ezekkel a való életben kb egyáltalán nem találkoztam. Mondjuk nem a divatos menőgyerekekkel haverkodtam, hanem totál átlagos normális emberekkel. És értetlenül nézek, hogy ezeknek itten mi bajuk van...

Az itteni leírás alapján tipikus vesztes lennék, ronda, vékony, otthonülő, fogatlan, hosszúhajú, becsületes, őszinte, szexuálisan konzervatív, aztán mégsem volt sosem gondom e téren az életben. Bár hozzá kell tenni, hogy a céljaim sem tipikus gyikenolvashatók (minél hamarabb minél több kapcsolat, bulik, ismerkedés, dicsőség stb.)

És ez a helyzet a gyikolvasgatás után sem változott meg, az életben ugyanúgy nem találkozok ilyenekkel. Arra jutottam, hogy a kettőt nem fogom összemosni, avagy az itt olvasható női dolgok (mivel másik nemről van szó) nem fognak közrejátszani az általam megismert egyedeknél. Tehát a válaszom: nem változott a véleményem.

Én nem tudtam, hogy mennyi felelőtlen ember van kapcsolatilag, mennyien hajtanak a pénzre (nők), meg hogy sokan milyen buták. De tényleg.

A környezetemben jó emberek vannak, jó emberekkel barátkozom, akiknek hosszú kapcsolataik voltak, csak azért nem voltak együtt valakivel, hogy kihasználjanak valakit érzelmileg, anyagilag, vagy szexuálisan. Hűtlenségről sem esett szó.

Én magam szűz vagyok, de olyat sem tapasztaltam, hogy ez valaha is téma lenne (nem hogy bántana érte bárki is).

Nem vagyok vékony, de soha, kisebbként sem ért semmilyen sérelem ez ügyben - ahogy sokakat.

19/L