Hogyan "neveljem" meg a barátomat?

Bár én még csak 17 éves vagyok, én is kicsi vagyok még úgymond, de nem is olyan régen jártam egy fiúval, aki iszonyatosan gyerekes volt. Mindkettőnknek ez volt az első kapcsolata. Egy nagyon okos fiú volt, de képtelen voltam felnézni rá, mert néha annyira hülyén viselkedett mellettem, hogy hihetetlen. Úgy éreztem anyáskodnom kell felette, márpedig nem vagyok ez a típus. Bár szerettem őt (igaz nem úgy mint a kapcsolat elején...) úgy döntöttem olyasvalakire van szükségem, aki mellett biztonságban érezhetem magam, aki mellett én lehetek a gyengébb, aki rám vigyáz, ahelyett, hogy én vigyáznék rá. Szerencsés vagyok, mert találtam egy ilyet. Igaz ő pár évvel idősebb az előzőnél, 20 éves. Nagyon boldog vagyok és sokkal jobban érzem magam ebben a kapcsolatban.

Jóval fiatalabb vagyok nálad, lehet, hogy tévedek, de mégis úgy gondolom, hogy ennek a kapcsolatnak így nincs jövője :( Te is boldogabb lennél valaki mellett, aki mellett nőnek érezhetnéd magad, aki mellett jól éreznéd magad, nem?

De ha nagyon ragaszkodsz ehhez a fiúhoz, megpróbálhatod megbeszélni vele, de akkor számíts arra, hogy ő maximum annyit tehet, hogy eljátssza, hogy nem félt téged.

Az emberek alapjában nem változnak, tehát ha ő ilyen, akkor ilyen is marad. Van olyan lány, akinek pont arra van igénye, hogy egyfolytában együtt legyen a barátjával, mert ő így képzeli el a kapcsolatot. A szerelem az egy dolog, de önmagában nem elég egy kapcsolathoz. Egy kapcsolatban sokkal fontosabb, hogy a felek életszemlélete, érdeklődési köre hasonló legyen és persze az is, hogy mit várnak egy kapcsolattól...

Gondold ezt át, hogy vajon meddig bírnád ezt így. Ráadásul egy ilyen pasit én szégyellnék is a rokonok, barátok előtt, sőt én sem tudnék rá férfiként tekinteni...