Mit tegyek? 31 éves vagyok, testvérem nincs. Sajnos apukám halála után anyám egyedül nevelt, aki alkoholista. Sokat vert és megalázott gyerekként és fiatalkoromban. A mai napig semmibe vesz.

Soha nem volt barátnőm, alig járok el itthonról.Barátaim szerint pedig értelmes, megbízható és szórakoztató ember lennék.Sokáig azt gondoltam miatta nőgyűlölő lettem.

1-2 éve érzem , hogy magányos vagyok. Ha valaki szimpatikussá válik nekem egy pontnál automatikusan padlófékek nyomok és kerülöm mert attól félek nem leszek elég neki.Ezért kerülöm .Ha nem kerülök hozzá közel nem bánthat meg.Szerintetek hogyan változtathatok ezen?

Tudom, hogy sok mindenről lemaradtam és azt sem tudom van értelme ennyi idősen most keresgélni.