Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » Ha már idáig eljutottam,...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Ha már idáig eljutottam, akkor lehetséges hogy megúszom a szakítás utáni depressziót?

Figyelt kérdés

Már vagy egy hónapja az jár a fejemben, hogy szakítanom kell a párommal.Eleinte még eltűrtem neki mindent, "a rózsaszín köd idején" ,de most már nem tudom elviselni, hogy lepatkányoz, csúnyán beszél velem, hogy folyton a súlyomat kritizálja, meg a kinézetemet, hogy akárhányszor kértem meg, hogy ne legyen velem olyan durva mintha a haverjával bunyózna mégis kék-zöld foltos lettem. Egyszerűen már nem bírom. Eleinte rengeteget sírtam és szenvedtem, amikor egész nap nem keresett, most már szinte eszembe sem jut, ha nem hív fel.

Lehetséges, hogy már "megérettem" a szakításra és megúszom fájdalom nélkül?


2011. nov. 8. 19:48
1 2
 1/12 anonim ***** válasza:

Csak egy kérdés:

Képes lennén sírni és depresszióba esni egy ilyen ember miatt?

2011. nov. 8. 19:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/12 anonim ***** válasza:

kiaz az állat?? :O

dubd a gec.ibe. kinek kell ilyen?!

2011. nov. 8. 19:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/12 anonim ***** válasza:
Fogadok, hogy inkább szakítás utáni eufóriád lesz.
2011. nov. 8. 19:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/12 A kérdező kommentje:

Ez egy jogos kérdés, de ilyen téren magamra is azt mondom, hogy hülye vagyok..tehát én képes lennék sírni érte.

Viszont megismertem nemrég egy nagyon kedves fiút, és valószínűleg ez erősítette meg bennem az érzést, hogy igen lehet nekem jobb is.:)

Csak azért tartok tőle, hogy a sokat hallott dolgok nálam is bejönnek majd. Hogy szakítás után hiányozni fog, vagy bármi. Hullámvölgyeken megyek keresztül, ha lehet így fogalmazni, sokszor van lelkiismeret furdalásom, hogy egyáltalán eszembe jut ilyesmi.

2011. nov. 8. 19:59
 5/12 A kérdező kommentje:

Mármint a lelkiismeret furdalás az már megszokott nálam, mert már rájöttem hogy lelki terrorban tartott.

Inkább félek feladni a biztos de rosszat a bizonytalan jóért..

2011. nov. 8. 20:01
 6/12 anonim ***** válasza:

Első vagyok!


A biztos rosszat a bizonytalanért??? El se hiszem, hogy ezt írod. Még egyedül is jobb lenne neked, mint egy ilyen állat mellett. Szerintem te inkább a változástól félsz. De ne félj!:) Ennél csak boldogabb leszel:)

2011. nov. 8. 20:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/12 anonim ***** válasza:

Én is most vagyok túl egy elég kemény(nek hangzó) szakításon. Nekem még a férjem is volt az illető, igazából nem csinált semmit, csak az évek alatt felgyűlt keserűség miatt döntöttem úgy, hogy legyen vége.

Tehát a tanácsom: acélozd meg kicsit virág-lelkedet és legyél boldog azzal a nagyon kedves fiúval :) Ha esetleg nem is lenne ő az "igazi", addig is egyrészt jól érezheted magad vele, másrészt meg nem kell lelki terrorban élned...

2011. nov. 8. 20:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/12 A kérdező kommentje:

Na ez a baj velem, hogy a folytonos "alázással" elérte, hogy egy senkinek tartom magam. Pont ez volt a célja, hogy ezt gondoljam és vele maradjak, mert félek hogy másnak nem kellek.

De mégis félek.

2011. nov. 8. 20:06
 9/12 A kérdező kommentje:
A válaszokat köszönöm! Megerősítenek a döntésemben.:)
2011. nov. 8. 20:07
 10/12 anonim ***** válasza:
100%
Magyar szépen leépítette az önbizalmadat. De csak egy valamibe gondolj bele. Ha tényleg egy senki lennél, akkor az a rendes srác érdeklődne irántad?
2011. nov. 8. 20:08
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!