Valóban nem normális, hogy ennyi idős létemre még nem volt soha barátom?

Hát, úgy látszik mégiscsak stresszelsz rajta, különben nem tetted volna fel a kérdést. Szerintem környezeti- és személyiségbeli kérdés is, hogy ki hány évesen talál rá egy olyan pasira, akivel kölcsönösen szeretik egymást és huzamosabb ideig együtt is maradnak. Nekem majdnem 22 évesen jött össze az első, és azóta is egyetlen és aktuális barátom, aki abszolút nem csinált ügyet abból, hogy ő nekem az első (sőt, kicsit szerintem hízik is tőle a mája, hogy rajta kívül nem tartoztam még senkihez és nem is feküdtem le mással), de ehhez az is kellett, hogy én se csináljak ügyet belőle. se érzelmileg, se szexuálisan. szerintem nem kell erre ráparázni.

ettől függetlenül persze egyáltalán nem lehetetlen, hogy mégis baj van veled, de az nem itt, és nem ezektől a válaszadóktól fog kiderülni, főleg mivel elsősorban valószínűleg ha van is, akkor nem a külsőddel (meg amúgyis sok rondább lány jár egyáltalán nem rossz pasikkal), hanem fejben. de nem hiszem, hogy olyasmi lenne, hogy túl magasak az elvárásaid, ha azok a saját elvárásaid, és nem klisék vagy megfelelési kényszer, akkor nem lehetnek túl magasak, ha alábbadsz, abból csak csalódás lesz. az persze nem kizárt, hogy jön valaki, aki egész egyszerűen, automatikusan és észrevétlenül megváltoztatja a fontossági sorrended, de erre úgyse lehet előre készülni.

hajrá!

22/L

szerintem az a bajod kérdező, vagy nem bajod, hogy könnyen lefoglalod magad és így könnyen telnek az évek. Ettől még nem biztos hogy van baj veled, csak lehet az ahogy magasra teszed a mércét azt az érzést súgalja hogy elérhetetlen vagy. Kérdéses az is hogy mennyire vagy kitéve társaságodban szingli pasiknak mert ha ritkán akkor nehéz kapcsolatot kialakítani.

Azért leírhatnád az a magas elvárás mit takar? külső belső szempontok alapján. Hozzá teszem idővel nők és férfiak is megtanulnak kompromisszumokat kötni és lejjebb adni és rájönnek hogy sok érdekes és kapcsolatra jó partner lehetne.

Az is lehet egy apró probléma talán, mint mondtad szereted sminkelni magad, lehet sokszor túl sokat raksz magadra ami lehet neked jó móka, de férfiaknak lehet már már taszító.

Pontos választ biztos nem lehet adni de szerintem nem vagy elmaradva semmivel, én is ennyi idősen találtam rá barátnőmre....az meg hogy ciki, hát nem érdekel.

valóban nem az, és nem azért, mert a családod nehezményezi/furcsállja, hanem mert neked is szükséged van tapasztalatokra. szemlátomást karakán vagy és úgy gondolod pontosan tudod mi/ki kell - holott rácáfolt már erre az élet:

"soha nem olyan pasit akartam azelőtt, mint ő, de mégis megszerettem".

sem a faszikról, de legfőképp magadról nem tudod, milyenek egy kapcsolatban, márpedig meg tudod lepni magadat, és mások is téged. baj persze nincs, és nem is kell végletekben gondolkodni (minden héten mással lefeküdni), de szerintem ideje már lassan kiismerni az élet ezen területét. erőltetni persze nem érdemes, de ha így folytatod könnyen válogatós királylánnyá merevedhetsz, és az nagyon félre tudja vinni az életed.

Volt egy csoporttársam, aki olyan volt mint te a leírás alapján. Mi is aggódtunk miatta, hogy biztos-e, hogy minden oké vele, de egyszer csak megtört a jégkirálynő, és mostanra tartós kapcsolatban él. Van, aki később érik, vagy valahogy így alakul.

A másik meg, hogy szerintem sokkal könnyebb elveszíteni az embernek a szüzességét tizenévesen, mert akkor még felelőtlen fruska az ember. Aztán egyszer csak azon kapod magad, hogy már értéknek tekinted, már nem adod akárkinek - és így kerül egyre magasabbra az a bizonyos mérce.