Milyen az a kapcsolat mikor az egyik fél önbizalomhiányos?

Meg is válaszoltad a kérdésed? De király vagy...

Nekünk már semmi dolgunk. Megyek is aludni.

Az a baj, hogy ilyenkor az önbizalomhiányos felen uralkodni kezd a másik. Innentől kezdve nem lesz jó kapcsolat.

Rendbet kell tenni a fejében és után kapcsolatot kezdeni. Én is ilyen voltam, sok munkával de leküzdöttem.

Az önbizalomhiányos folyton féltékenykedik, nem engedi el a párját sehova nehogy probálkozzanak nála. Átnézi az smseket, híváslitát, netes profilokat. Megcsalással gyanúsít, kalitkába zár.

Ezekkel csak annyit ér el,hogy elüldözi magától a párját.

Eljutottam egy olyan pontra ahonnan két út vezetett. Vagy rengeteg munkával rendet teszek magamban vagy végetvetek mindennek. Innen már nem létezik más lehetőség.

Nekem sokat segített, hogy kivonultam a világból. Átmentem levelező tagozatra az egyetemen és olyan munkákat vállaltam ahol egyedül voltam. Így kitudtam zárni mindent és átgondolni a dolgokat. Megkerestem azokat a pontokat az életemben ahol sérült az önbizalmam és ezzel elkezdtem feldolgozni a dolgokat. Ezenkívül ott álltam 21 évesen és rájöttem, hogy nem akarom úgy leélni az életem ahogy eddig tettem. Ha ezt tényleg komolyan gondolja az ember hatalmas erőt ad. Aztán amikor elég erősnek éreztem magam fokozatosan visszatértem a világba. Elsőre nem sikerült. Második alkalommal direkt "sokkoltam" magam tehát olyan dolgokat csináltam amire korábban gondolni se bírtam. Ez nagyon hatásos volt. Úgy voltam vele ha ezt megcsinálom a többi már semmiség.

Én is ilyen voltam, mondjuk nálam ez már olyan dolgokkal társult, hogy végül segítséget kértem egy szakember személyében. Igazából a másik fél nem is saját magától kezd el uralkodni (legalábbis ha normális). Nekem speciel azt mondta a pszichiáter, hogy saját magamat rendeltem alá...

Érdekes, amit itt írt valaki, hogy teljesen egyedül volt és így tett rendet a fejében. Nekem pont fordítva volt... Egyke vagyok és az önbizalomhiány is nagyban közrejátszott abban, hogy én sokat voltam egyedül, szerettem egyedül lenni, nyugiban... Engem pont az zökkentett ki ebből az önbizalomhiányos állapotból, hogy elkezdtem tök sok helyre járni, szórakozni is meg hobbi végett is. Olyan dolgokat kezdtem el csinálni, amik tetszenek, érdekelnek és a sikerélmény meg a többiek elismerése nagyban hozzájárult az önbizalmam helyrebillentéséhez. Hasznosnak éreztem magam és tudtam, hogy most már bármikor tudok változtatni magamon meg ezen a mélabús állapotomon. (Persze előtte tényleg érdemes átgondolni, mit is szeretnél kezdeni magaddal, mi érdekel, mit szeretnél elérni.)