14 évesen ez normális?

csatlakozom jó pár előttem szólóhoz, nem is az általános nyugi, serdülsz szöveget akarom írni, csak saját példát.

Az első hullám talán még alsó 3/4. osztályban csapott meg, nagyon rajongtam egy csinos, kedves kis lányért. Én is eléggé fiús voltam (ma is, de mérsékeltebben), állandó baseball sapek, foci a fiúkkal, verekedés, stb. Felsőben sokat hülyültünk barátnőimmel, "összeházasodtunk", perverzkedtünk, de csak poén szinten.

Ezek is már felébresztettek bennem.valamit

bocsi, utolsó vagyok (11.) félrenyomtam, de még nem fejeztem be :D

szóval: felébresztettek bennem valamit, de akkor nagy önbizalomhiányom volt, sokat bántottak, beszólogattak, inkább figyelmen kívül hagytam őket.

Aztán önszántamon kívül is háttérbe szorultak, mert megismertem az 1. barátom, aki nagyon elvarázsolt, okos, aranyos, jófej, nem is néz ki rosszul. 5 hónapig voltunk együtt, de mivel ritkán tudtunk csak találkozni, nem ment a dolog.

Később bevallotta, hogy meleg. Teljes mértékben elfogadom és mindenben támogatom őt, mielőtt jártunk barátok voltunk, de mnndez után, mivel az elsők között avatott be, én jól ismerjük egymást, mai napig a legjobb barátomnak.mondhatom.

Rajta keresztül az én belsőm is megnyíl és újra előtörtek a régi élmények. Azóta is csak egyre erősödik bennem a tudat, hogy más vagyok, jobban érdekelnek a lányok, mint a fiúk. Lehet, hog erre soha nem kutakodtam volna, ha nincs ő, és a barátságunk.

Lehet, hogy nálad is inkább rajongás, és később találsz majd több fiút is, talán gyermekeid apját is, de ha később újra előjön ez a másság téma, gondolj majd vissza, hogy anno mit és hogyan éreztél :)

Remélem segítettem valamit :)

16/l

én 5.es koromban nem tudtam, mi az a leszbikus. de rajongtam az egyik tanárnőmért. a velem egykorúak mindig pasiztak, fiúztak, én pedig csak arra az egy órára tanultam, amit ő tanított..

most utólag visszagondolva, ha tudtam volna, hogy létezik olyan dolog, hogy én a lányokat szeretem, biztos azt mondtam volna, hogy szerelmes vagyok...

de most, hogy tudom, hogy milyen szerelmesnek lenni, mennyire fájó, és jó érzés, tudom, hogy ennyi idősen csak próbálgat az ember.

én azt mondom, hogy ennyi idősen nem vagy elég érett a szerelemre. én se voltam. senki nem az..

talán még most sem vagyok elég érett. de az érzés egyre mélyebb, és egyre tisztább.. amire régen azt hittem, hogy szerelem, most csak barátság, vagy csak kedveltem valakit.

tavaly meg voltam győződve róla, hogy szerelmes vagyok.. most tudom, hogy csak nagyon-nagyon kedveltem azt a személyt.

most is úgy gondolom, hogy szerelmes vagyok.. jövőre lehet, hogy úgy fogom gondolni, csak vágytam valakire.

nem szeretem a szerelmes szót használni, főleg nem ilyen korban... így azt mondom, hogy nem kell a divatot követni.. csak légy önmagad. és ne befolyásoljon soha mások véleménye.

"a sok bölcset elhallgatattni nem lehet. nem is kell. ha csak néha figyelsz rájuk, az is elég."

17/l/l