Ki gondolja azt, hogy a mai férfiak többsége 30 alatt alkalmatlan a komoly kapcoslatra, mert még "élni" akarnak?

Nem így van. Csak pl saját esetemben abszolút nem vagyok rászorulva arra, hogy azért legyek valakivel, mert nincs más.

Akkor inkább élem az életem. Hasznosan töltöm el a szabadidőmet és, ha lesz olyan lány, aki beleillik az életembe, olyan, aki gyönyörűen néz ki, édes a mosolya, és okos, akkor lesz számára is hely. Ez nem arról szól, hogy élni akarok vagy nem... Ez arról szól, hogy nem fogok nem optimális döntést hozni. Főleg azért, mert így is teljes életet tudok élni a Barátaimmal. Mivel jól nézek ki, így nem nagy dolog az sem, hogy szexre találjak valakit.

Most volt egy lány, aki beleillet volna tökéletesen az életembe, de a körülményeink nem tették lehetővé, hogy együtt legyünk, szóval a sors azt akarja, hogy folytassam így az életem :D

Kérdező!

Leírtam, de újra leírom.

Nem élni/kiélni akarás dominál szerintem az emberek 90%-ában. Csak nem kapcsolatfüggők.

De menj el szociológusnak, ha ennyire jó emberismerő vagy, végezz kísérleteket, meg fogod látni, hogy azok az emberek válnak kapcsolatfüggővé, akik hiányt akarnak pótolni az életükben, akik boldogtalanok és a boldogságukat másban keresik.

Hülyeség, hogy mindenki 2 végéről akarja égeti a gyertyát, stb... Én pl 22 évesen unom a bulikat, jobban szeretek a barátaimmal lenni, edzeni, olvasni, sőt még néha tanulni is, mint bulizni. De ez még mindig nem azt jelenti, h belemennék bárkivel egy kapcsolatba, mert anélkül is tökéletes és teljes az életem...

Ha van olyan, akiben tényleg azt látom,hogy erőlködés nélkül együtt tudnék vele lenni, azért, mert összeillünk, hasonlóan gondolkozunk, azonos értelmi szinten vagyunk és mellette a lány még gyönyörű is, akkor minden további nélkül nyitott vagyok egy kapcsolatra.

A múltban viszont az egyház hatására, illetve a kommunista/szocialista erkölcsi ideológia hatására kellett viszonylag gyorsan férjet/feleséget találni, többször előre megszabott embert vehettél el.

Ha te ezt sírod vissza, akkor sajnállak. Szerintem a szabad választás, az önkiteljesítés nem ördögtől való és nem kiélés, hanem sokkal inkább az élet megélése dominál az ilyen emberekben.

Ne haragudj kérdező, de ugyanezt a kérdést fel lehetne tenni a női nemre vonatkozólag is, mert engem is érdekelne, a 20-25 éves korosztályban miért olyan borzasztó nehéz megtalálni azokat a lányokat, akik még vágynak a romantikára, a megbecsülésre, a tartós kapcsolatokra.

Rengeteget próbálkoztam az utóbbi években és szinte kivétel nélkül pofára estem. Miért? Mert figyelmes voltam, mert romantikus voltam, mert tisztelettel bántam a lányokkal, mert érdekelt minden szavuk, minden gondolatuk, mert imádtam órákon át ölelni, simogatni, csókolni őket. Nincs semmi gond a külsőmmel, sőt, többen voltak, akik mellettem elvesztették az önbecsülésüket és nekem kellett mindig lelket önteni beléjük, hogy higgyék el, tényleg nagyon tetszenek, nem azért vagyok velük hogy megfektessem őket. És mi lett az eredménye? Meg voltak rémülve és nem akarták elhinni, hogy ez létezik, hogy találtak egy fiút ebben a korban aki tényleg azért van velük mert szereti őket és nem meghatározott ideig, alkalomig tervez velük. De sok lánnyal jártam így...

Aztán ott van a másik része a lányoknak, akik meg pár találkozás után már kínálták fel magukat, ők teljesen kiábrándítottak.

Persze akadt néhány igazi szerelem is és rájuk boldogan gondolok vissza, mert miattuk érdemes próbálkozni. Remélem lesz is még az életemben hasonló...

25f