Én viselkedtem hülyén? Vagy érthető, hogy miért húztam fel magam?

Először is boldog új évet mindenkinek!

Habár nekem nem annyira boldog,ez is a problémám. Tegnap ugye szilvesztereztünk a párommal és még 2 barátunkkal. Egész jól elvoltunk nálam,kártyáztunk,iszogattunk,nevetgéltünk. De aztán ahogy fogyott az alkohol,úgy fogyott az én kedvem is,mert egyszerűen utálom,ha sokat iszik a párom,mert olyankor túlzás nélkül állítom,hogy egy barom. Régebben,amikor ő bepiált mindig összevesztünk elég csúnyán és ez mély nyomot hagyott bennem,azóta ki nem állhatom,ha iszik. Ő is belátta amúgy,hogy egyáltalán nincs rá pozitív hatással az alkohol,úgyhogy mondta is,hogy nem is fog sokat inni. Szóltam is neki az este,hogy picikét legyen szíves vegyen vissza,vagy legalább egyen közben valamit,de egyik fülén be,másikon ki. Én értem,hogy a szilveszter a piálásról (is) szól,de azért van egy határ... Nos,idétlenkedett,ezért nekiesett a falnak,majdnem kirúgta az ajtót(mondjuk véletlenül),csúnyán beszélt velem,mert alulmaradt a kártyapartiban... Felhúztam magam,próbáltam neki négyszemközt elmondani,hogy vegyen vissza,őt ez nem érdekelte,meg még ráadásul lehülyézett a többiek előtt. Olyan megalázó volt... Számomra a szilveszter arról szól,hogy azzal kezdem az új évet,aki fontos nekem és mint jelképesen mellette szeretném,hogy érjen az újév hajnala,szimbolizálva azt,hogy ez (is) a mi közös évünk:P Nem azt mondom,hogy csak rólunk szóljon,főleg,mivel vendégeink is voltak és őket is nagyon szeretem,de nekem inkább a szerelmemről szól és ezt tudta ő is. Mégis faképnél hagyott szilveszter éjjelén,azt sem tudtam él-e,hol van,hol tölti az éjszakát(más városban lakunk).

Nekem ez az egész szörnyen rosszul esett,de mégis ő érzi magát vérig sértve,meg nem érti,mi a bajom.

Én hisztizem el a dolgokat?

Én 22 éves vagyok, a fiú 24 és 1,5 éve vagyunk együtt.