Csak olyan emberekkel kezdtek kapcsolatot, akiről úgy gondoljátok, hogy akár együtt éljétek le az egész életeteket?

Persze, időgéppel meg szoktam nézni, h mi a vége.

Ekkora idiótát komolyan mondom-_-"

Szűz vagy?

Igen! Abszolút csak olyan nőkkel kezdenék, akiről ránézésre meg tudom állapítani,hogy van olyan színvonal,hogy ha esetleg menne vele a dolog, akkor ne kelljen már az miatt rettegnem,hogy hány hét alatt csalom atomjaira, mert jött egy sokkal szebb, még ideálisabb nő, akiért aztán vágynék.

Tehát szisztematikusan szelektálok, csak olyat választanék, akit külsőleg tökéletesnek találok magam számára, aki nagyon az ideálom, és nehezen jutna eszembe megcsalni. Egyszerüen semmi értelme a kompromisszumos kapcsolatoknak, a meghunyászkodó, vágyak elnyomására alapuló könyöradomány viszonyoknak, mert előbb utóbb úgyis csak megcsalás volna a vége, ha számomra kevésbé jóval is beérném. Ez pedig ránézve is szar, lesújtó, és csak az idejét fecsérelném egy ilyennek. Mikor lehet,hogy másnak meg pont ő volna az ideálja. Ezért nyilván csak olyat választanák, akire természetesen nagyon görcsöl afaszom.

Ennyit a külső tulajdonságokról.

PErsze fontos az is,hogy ne legyen túl görény, és pont úgy gondolkozzon mint én. Szintén megcsalás, elhidegülés volna a vége, ha nem ilyen.

Szóval vagy "számomra" a legjobb, vagy semmilyen inkább prosti. Nálam ez a két verzió van. A többi nem érdekel!

Akiről érzem, hogy nem tudnék vele élni,azt biztos, hogy NEM IMÁDOM.Olyanért nem érdemes küzdeni.

Akit EGYÉBKÉNT imádok,azzal el tudok képzelni bármit.

Komoly kapcsolatnál kell a közös jövőkép.Ha nincs,akkor kalap,kabát.