Van itt olyan ember rajtam kívül, aki jobban szeret egyedül aludni, mint a párjával?

Én utálok úgy aludni, hogy valaki hozzám van bújva vagy én hozzá. Ennek az az oka, hogy elég kitekert pozitúrákban alszom. És ha nem össze bújva alszunk akkor mi értelme van az együtt alvásnak?

Én tudok olyan házaspárról, akik külön szobában alszanak. Teljesen rendbe van a kapcsolatuk, de csak így tudják magukat rendesen kipihenni. Én szeretek a párommal aludni és régebben nagyon szerettem összebújva aludni. Ma már inkább csak addig szeretek összebújva lenni, míg el nem alszom, aztán helyezkedek máshogy és akkor már jobb egy kis távolság... így kényelmes :) Semmi gond nincs belőle, reggel megint összebújunk kicsit :)

Egyszer olvastam egy tantráról szóló cikket, amiben kifejezetten ajánlották pároknak a külön alvást, hogy kevésbé szokják meg egymás fizikai közelségét és még hosszú idő múlva is izgalmas legyen az együttlét.

Azt hittem, csak én vagyok ilyen... én sem bírom magam kipihenni, ha a barátommal alszok egy ágyban és tényleg konkrétan alvási célból. Imádom őt, hozzá megyek feleségül, de nem mindig alszom jól, ha egy ágyban alszunk. Imádom vele összebújva feküdni, és így filmet nézni vagy beszélgetni, de az alvás nem megy igazán. Egyik exemmel sem ment. Úgyhogy neki én az elején elmagyaráztam, hogy néha külön fogok aludni emiatt. Másfél szobás lakásban élünk, a kisszoba a "lányszobám", ott tartom a ruháimat, parfümöket, sminket, meg elvittem oda a régi ágyamat otthonról. Ha majd lesz saját nagyobb lakásunk, ott is nagyon szeretnék egy ilyen külön szobát.

3 éve vagyunk együtt, a kezdetektől külön szobánk van.