Miért van az, hogy csak az idősebb férfiakhoz vonzódom (nem csak pár évvel)? Ez nagyon gáz? Írjatok véleményt. 17/L

apakomplexus :)

biztos hozzám is vonzódnál, dupla annyi idős vagyok, mint te +2 év. ha ki tudod számolni hogy az mennyi, akkor kapsz egy piros pontot és egy nyalókát :D

Nekem nem gáz.

27F

Ez nem nagyon gáz. Ez azért van, mert még félig gyermek vagy. Bizonyos pontig teljesen természetes. A gyermekek keresnek egy biztos pontot, amelyre felnézhetnek, és amelyet befolyásolhatnak. Ez természetesen a szülő a kisebb gyermekeknél. De idővel mindenki megismeri a szülei igazi arcát: koránt sem olyan tökéletes, isteni lények, amilyennek egy kisgyermek elképzeli őket. Elkövetkezik az idő, amikor a szülőket a gyermek nem tekinti már megbízható pontnak, viszont a vágy arra, hogy meglegyen ez a pont, nem szűnik meg. Ilyenkor többféle kompenzáció, racionalizáció következik be. Az egyik ilyen például a szülők lenézése, a szülőkkel szembeni gyűlölet, bizalmatlanság, illetve önmagunk a társadalom fölé emelése. Egy másik reakció például az a beállítottság, hogy tökéletesnek, erősnek(szülőinek) tűnő személyek iránt kezd vonzalmat érezni az ember. Komolyabb esetben, a szülőkre személyiség és külső jegyek tekintetében jobban hasonlító emberek iránt még erősebb ez a vonzalom. Természetesen ezekből a személyekből is megtörténik idővel a kiábrándulás, hiszen ezek a személyek általában rendelkeznek a szülők hibáival. Ez a jelenség teljesen természetes velejárója az emberi pszichének, viszont idővel muszáj leküzdeni, különben képtelen leszel felnőni, mert ördögi körben ragadsz. (Egyik érzelmileg fejletlen pasitól a másikig, miközben semmin sem változtatsz). Tapasztalatból ismerem a kamaszkor, felnövés nehézségeit hiszen 19 éves vagyok. Ennyi idősen már kényszert kezd érezni az önfejlesztésre az ember, illetve arra, hogy a saját lábára álljon. És ebben a környezet is közrejátszik. Hiszen 18 éves kortól az ember jogilag felelősséget kell vállaljon a tetteiért. Ez a drasztikus változás egyik napról a másikra következik be. Mégis sokan ezeket az érzéseket, és a felelősségvállalás iránti kényszer mélyen elnyomják, illetve elbagatellizálják. ("Rá érek én még felnőni!", "Majd eldöntöm később, mit akarok.") Pedig jön az érettségi, pályát kell választani, stb. A szülők nem fognak lesznek ott velünk végig. Nem csoda, hogy ilyen korban hihetetlen módon felgyorsulnak a változások, és döntési kényszerek elé kerül az ember. Ahhoz pedig, hogy felelős és érett döntéseket hozz, a saját kezedbe kell venned az életed. A szülők, vagy a szülőket pótló idősebb pasik háta mögül nem tudod a kezedbe venni az életet, és mások ezt ki fogják használni, hogy elnyomhassanak.

Ha tudok segíteni valamiben, kérdezz nyugodtan. Ha bizalmas, privátot is írhatsz.

19/F