Ti voltatok már úgy, hogy valakit az élethelyzetetek miatt kénytelenek voltatok elutasítani, de később szerelem lett belőle? Ha igen, irjatok sztorit!

1. vagyok, nagy vonalakban elmesélem

A munkámból kifolyólag ismertem, a tőlem 10 évvel idősebb férfit. Több nézet eltérésünk is volt, illetve egy bírósági ügyünk is egymással, sokat találkoztunk aztán egy konferenciára együtt kellett mennünk, itt 2 szoba helyett 1-et foglaltak kavarodásból, hát itt kerültünk egymáshoz közelebb mivel 3 napos konferencia volt, és munkán kívül is egyre több időt töltöttünk együtt! 2. hónapja vagyunk együtt és mondhatom hogy nagyon szeretem őt! :)

23 N

22.30-as hát titeket az ég is úgy akarja hogy összejöjjetek.

Nekem az egyik ismerősöm miután olyan élethelyzet volt,hogy a fiút a saját apja akarta elválasztani a lánytól és sikerült is neki,egy nem csak apához,de még emberhez sem méltó fondorlattal...

Mikor eltelt 1 év a fiú állandóan írta a leveleket a lánynak hosszú időn keresztül kitartóan...

Na ők úgy jöttek újra össze,hogy Romániába kellett mind a kettőnek munka miatt utazni és az a hihetetlen dolog történt,hogy egy üzletben a próbafülke előtt ütköztek egymásba,mint a mesében jó messze Budapesttől egy romániai próbafülkében!

9. Tudod, attól hogy téged az irigységed elvakít, attól még más nagyon is boldog. Akármennyire nem is tudod elviselni.

Majd akkor ítélkezz, ha végigjártad az az utat amit én, akkor majd megkritizálhatsz, de addig nem!!!!