Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » A férjem mellett tartsak ki...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Kindi kérdése:

A férjem mellett tartsak ki vagy a szeretőm mellett?

Figyelt kérdés

Ez egy hosszú és bonyolult történet lesz, kérem előítéletekkel ne dobálódzon senki, így is ki vagy készülve, viszont az értelmes válaszokat előre is köszönöm.


6 éve vagyok a férjemmel van egy kislányunk. Bár voltak gondjaink, szerettük egymást, mígnem egy napon külföldre költözünk ahol nagyon megromlott a kapcsolatunk.


A férjem egy erős karakter, és semmisségeken felmegy benne a pumpa, én az ellentéte vagyok, gyengébb karakter, alkalmazkodó, mások által kedvesnek mondott és végtelenül türelmes nő. A probléma ott kezdődött hogy külföldre költöztünk ahol ő elkezdett dolgozni én meg a kislánnyal otthon maradtam egyes egyedül, család és barátok nélkül, de még a dolgozó férjemet is alig láttam és a nyelvet sem beszéltem, se kocsi se pénz, tökéletes körülmények a befordulásra. Ingáztam külföld és Magyarország között, csak így bírtam és kértem a férjem hogy költözzünk legalább egy szimpatikusabb városba de mivel neki egy jó munkalehetősége volt, ragaszkodott hozzá.


Ilyen körülmények között sokkal nehezebb lett elviselnem a férjem természetét mivel teljesen rá voltam utalva és amikor panaszkodtam, volt hogy vígasztalás helyett csak leugatott hogy pakoljak ha nem tetszik...Megértem én ő is kivolt a sok munkától, voltak gondok, de eléggé elhanyagolt engem, nem jártunk el sehová.


Így történt hogy próbáltam magam kihúzni a csávából és felmentem egy internetes oldalra chatelni, barátokat szerezni. Egy srác elhívott, elkezdtünk programokat szervezni és a végén azt vettem észre hogy egymásba szerettünk, egy hullámhosszon vagyun, hihetetlenül jó természete van, a férjem ellentéte: türelmes és kedves.


Már néhány hónapja tartott ez a kapcsolat amikor lebuktunk. A férjem kivolt, de nem hagyott ott, belátta sokmindent elszúrt, elhanyagolt. Én azonban úgy éreztem túl késő, érezmileg eltávolodtam tőle és csak a másikért bőgtem akivel akkor átmenetileg megszakadt a kapcsolat a lebukás miatt.


Nem telt bele sok idő, újrakezdődtek a titkos találkák a másikkal és mindig istenien éreztem magam minden téren, ugyanakkor gondolkoztam mi legyen, nem mehet ez így tovább hogy egyszerre két vasat tartok a tűzbe! A férjem elkezdtem még jobban figyelgetni milyen velem, hogy érezzük magunkat együtt...


Úgy képzeljétek el a férjem hogy egy olyan férfi, aki meghalna a családjáért, imádja a lányunkat és viszont! Hatalmas szíve van, de nagyon nehéz természete! Ha nem írok néhány példát senki sem érti meg ezért íme:


1. Utazunk kocsiban, szól hogy éhes, enne húst. Erre felajánlom neki a csokimat, de ő rámförmed hogy ő nem csokit kért! (Gondoltam kedves leszek amíg találunk valami éttermet, de jól megkaptam)


2. Vidámparkba mentünk, gyerek örül, erre a férjem, hogy jajj mekkora szar ez, utálja a meleget és az embereket. Alig tudtam rávenni hogy azért menjünk be és maradjunk egy keveset. (Aztán egész jól belejöttünk...)


3. Egy találkozóra mentünk és egy üzlet előtt vártunk valakire. Ez a valaki azt mondta, ha nem találunk oda a címre, hívjuk fel. Így is tettem de ki volt kapcsolva. Erre a férjem őrjöngött, hogy milyen hülye vagyok, nem tudok egy találkozót megszervezni. Mondtam nem az én hibám hogy ki van kapcsolva...de a netre azonnal felmentem hátha találok más számot és találtam is! Megkértem férjem pötyögje már be a mobiljába én nem tudom memorizálni. Erre hogy én intéztem az egészet, hívjam én az én telómról! Mondom nem kattintható a szám, kikapta a kezemből a telót, igazam volt...erre elővette végre az övét és tárcsázott...Na de ekkora cirkuszt!


4. Motivációs levelemet megkértem javítsa ki, idegen nyelven írtam. Egy szót akart kivenni belőle, amihez én ragaszkodtam és el is mondtam neki miért. Egy e-kereskedelemmel foglalkozó céghez pályáztam, vagyis benne hagytam volna a régi munkahelyem teljes nevét XY Informatikai Kft. ő meg kivette volna hogy informatikai, de mondtam hogy sztem ez fontos és hagyni akarom. Erre úgy elszállt az agya hogy abszolút nem segített és végül a szeretőm írta meg az egész motivációs levelm és be is hívtak állásinterjúra!


Szóval ilyen kis hülye vitáink vannak amit mindig a férjem robbant ki, mint aki idegbeteg elkezd ordibálni, símán gyerek előtt is. Nem azt mondom hogy nincsenek jó napjaink, jó pillanataink, de ezek a kitörések nagyon gyakoriak és sokszor szívesebben szervezek programokat nélküle, mert tudom hogy nyugodtan végigélvezhetem és nem baszogat senki. Néha félek progikat szervezni vele mert nem lehetek benne biztos hogy jól fogom mellette érezni magam.


Ezeket a dolgokat már leültünk megbeszélni a férjemmel, de eredménye nem lett. Azt látom vagy így elfogadom vagy nem...De különben meg sajnálsom mert annyira szeret minket és nem egy rosszindulatú ember "csak ilyen".


És most itt van nekem a szeretőm is...akitől múlt héten derült ki hogy teherbe estem! Pozitívan fogadta és mindent megtesz hogy itt külföldön beilleszkedjek és jobb életem legyen. Azonban félek hogy ez e a helyes út amire ráléptem. Ez azt jelentené hogy mostanában nem élhetnénk újra Magyarországon, ellenben a férjem pont erre készül, hazaköltözni. Aztán lehet hiába költöznénk Magyarországra a férjemmel, akkor sem lennék vele boldogabb!


Eddig elvakultan szerelmes voltam a srácba és biztos voltam benne hogy ő kell nekem, a férjem eléggé elhanyagultam, de mióta szembesültem a terhességgel és hogy nincs visszaút, elbizonytalanodtam, betojtam, hogy most már el kell veszítsem a férjem és most megint ő kezd fontosabb lenni a számomra és iszonyatosan kavarognak bennem az érzések és gondolatok. Továbbá szembesülni azzal, hogy külföldön kell hogy maradjak...


Teljesen elveszettnek érzem magam!



2013. máj. 25. 16:19
1 2 3
 11/29 anonim ***** válasza:
100%
Egyértelműen a szeretőt választanám a helyedben. Elválnék a férjemtől, és megpróbálnám kulturáltan intézni a dolgokat, és a gyerek érdekeit szem előtt tartani.
2013. máj. 25. 19:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/29 anonim ***** válasza:
74%
Ha az embernek választania kell, mindig megtorpan. Ez normális reakció. Az is, hogy mindenek ellenére nem akarod a férjedet megbántani. Gondolkodjunk egy kicsit....egy gyermek és a férj mellett maradni? Le lehet élni egy életet úgy, hogy nem érzed magad mellette jól, másik után sóvárogsz, csak azért mert ez lenne a helyes? Ne bántsd meg? Igaza van annak, aki azt írta, nem szeret, hanem birtokol.Itt már nincs vissza út...ha meg is bocsájtana, csak rosszabb lenne neked is, neki is. Igen, kulturáltan meg kell beszélni és tovább lépni. Szerencséd van, hogy a szeretőd igazán szeret.Nincs Magyarország, ott kell maradni, hogy a férj láthassa gyermekét.Egyszer élünk, jogod van a boldogságra...s ez nem bűn.
2013. máj. 26. 10:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/29 A kérdező kommentje:

Eltelt pár nap mióta kiírtam a kérdésemet. Ezalatt a pár nap alatt mindkét férfival igyekeztem sokat beszélgetni, gondoltam talán megkönnyíti a döntésemet hogy az adott pillanatban melyikkel hogy érzem magam, hogyan zajlik a kommunikáció.


A férjem elutazott két hétre, ezért vele is csak telefonon tartom most a kapcsolatot. Felhívott ma reggel 7-kor hogy érdeklődjön felőlem, jól indult a beszélgetés, de elkezdtem rólunk beszélni, mondtam neki hogy sokat gondolkoztam rajta vajon miért ilyen stresszes, miért ilyen kiabálós, ugyanis arra gondoltam, nem érzi jól magát itt külföldön, túlhajta magát, de nem vagyok teljesen biztos benne hogy csak ez az oka és hogy ez változna ha megváltoztatjuk a körülményeinket, ugyanis mióta ismerem azóta ilyen, igaz mióta ismerem azóta gondok is vannak rendesen...tönkrement vállalkozást stb.


Mondtam neki hogy lehetséges hogy egy terepautához kellene mennie biztosan segítene, de ezen rendesen kiakadt és kezdődött az ordibálás, hogy de ő tudja pontosan mi a baja, a sok munka és külföld és ezt már egy éve hajtogatja nekem, miért keresem benne a hibát, mindig csak stresszelem! Bumm!


Mondtam neki hogy én csak segíteni akarok és azt gondolom nemcsak a munka és a külföld a gond, ugyanis most a két szezon között abszolúte nem dolgozik, épp a haverjaival van Budapesten, jól érzi magát (leszámítva hogy fogorvoshoz kell járkálnia) szóval mégis akkor miért akad ki ezen ennyire amit mondtam hogy terepautához kellene mennie/mennünk? Most úgymond ideálisak a körülmények, mégis gyorsan elszakadt a cérna...


Ilyeneket mondott hogy elege van hogy stresszelem, és hogy szerinte nekem kellene psychologushoz mennem. (A jelenlegi helyzetben szívesen mennék ha nem lenne méregdrága most tényleg úgy érzem szükségem lenne rá!!!)


Nagyon elszomorodtam...olyasmit éreztem hogy igen, szeretem őt, mindig is szerettem és a megcsalás oka valószínűleg az elkeseredettségem lehetett, hogy nem nyújtott nekem lelki támaszt amikor rászorultam és sokmindennel megbántott, amíg itt ez az új ember aki belépett az életembe, ő a megtestesült nyugalom és nagyon segítőkész.


Hogy miért gondolkozom ennek ellenére? Hát 6 év az 6 év és vannak azért itt érzelmek, de lehet be kell látnom, nem maradhatok valakivel "csak" a gyerek miatt illetve azért mert ő is odavan a kislányáért, lehet ez nem elég!


Igyekszem meghozni a helyes döntést! Valahol az is félelemmel tölt el hogy a férjem menne vissza Magyarországra és örülnék ha ott élhetnénk, viszont az új emberemmel Svájcban maradnánk a kislánnyal...de hát ez lehet csak részletkérdés.

2013. máj. 27. 08:05
 14/29 anonim ***** válasza:
100%

Kedves kérdező, a döntést neked kell meghozni. De úgy kell meghozni, hogy azt nézd NEKED mi a jó, és a gyerekeidnek mi a jó. Kérdezd meg a svájci sráctól, hogy kész lenne e a családod lenni, és gondolkodj el azon, hogy vajon hány évig bírnád a férjed dühkitöréseit, amik lehet, hogy romlanak vagy esetleg javulnak az évek alatt. Azt is gondold végig, hogy hol szeretnél élni, mert ha a külföldi srácot választod, akkor Magyarország már csak félig lesz az otthonod.

Mindenesetre én nagyon szépen köszönöm neked ezt a kérdést. Érdekes történet és komoly dilemma.

2013. máj. 27. 12:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/29 anonim ***** válasza:
Nem adott neked a férjed elég lelki támaszt that's true. És te neki?
2013. máj. 27. 13:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/29 anonim ***** válasza:
Nem értem a dilemmádat. Az ég szerelmére, hiszen terhes vagy a szeretődtől! Ezek után mégis mi az elképzelésed, hogy maradhatnál a férjed mellett? Elvetetnéd? Vagy letagadnád előtte, hogy nem ő az apa, és vele neveltetnéd más gyerekét? (Remélem, ez utóbbi meg sem fordult a fejedben.) Ha a szeretőd ilyen makulátlan úriember, aki felvállal gyerekestül, és hajlandó veled családot alapítani, akkor nem kérdés, hogy kell döntened. A válás mondjuk nem lesz egyszerű a láthatás miatt, de remélem az első sokk után a férjed képes lesz konstruktívan hozzáállni a dologhoz. Csak ne vedd továbbra is hülyére szerencsétlent, mert akármilyen idegesítő dolgai is vannak ezt nem érdemli.
2013. máj. 27. 14:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/29 A kérdező kommentje:

Meg sem fordult a fejemben hogy letagadjam ki a biológiai apuka és netalántál a férjemmel neveltessem fel más gyerekét, ez kizárt! Nem, itt tényleg arról van szó hogy döntenem kell! Azzal nem értek egyet hogy nincs más választásom most már a szeretőmmel kell élnem, mert méglegelnem kell a következményeket mindenkire való tekintettel, beleértve a kislányomat is és nem akarom senki életét tönkretenni.


Voltam ma pszichológusnál, próbált engem egyik-másik irányba terelni anélkül hogy megmondta volna mit csináljak, mert ugye a döntést nekem kell meghoznom, hát nem könnyű.


Beszéltem pár közeli baráttal akik jól ismernek engem és a férjem, az életünket, nem egy azt mondta ők a helyemben nem tudnának ilyen férfival élni mint a férjem, az más dolog hogy imádja a családját de nagyon nehéz eset!


Pont ezért is fáj a szívem, dobjak el olyasvalakit magamtól aki imádja a családját, csak azért mert nem könnyű eset? Nem gonosz vagy rosszindulató de nagyon nagyon kemény természet. Vagy úgy látszik a szeretet nem elegendő egy házasság fenntartásához?


Persze megfordíthatom a helyzetet, ha szeret akkor miért nem érti meg hogy a viselkedésével tönkreteszi a házasságunkat? Sajnos nem érti meg, beszélgettünk már erről, vagy azért ideges, mert fáradt, vagy ez vagy az, valamikor én stresszelem állítólag, de kívülállók szerint is abnormálisan gyorsan bepörög és még úgy is képes vagyok kihozni a sodrából hogy megválogatom a szavaimat és a lehető legkifinomultabban próbálok beszélni vele....


Szóval nem is tudom, tegyem félre a sajnálatot és a lelkiismeretfurdalást és próbáljam elfelejteni a szerető de forrófejű férjem és inkább a másik szintén maximálisan szerető jóembert válasszam akivel harmóniában élhetnénk?

2013. máj. 27. 19:06
 18/29 anonim ***** válasza:
Értelek, és elismerésem, hogy eddig is el bírtad viselni a férjed természetét, de ha teszem azt arra a döntésre jutsz, hogy mégis inkább vele maradnál, hogy fogod neki beadagolni, hogy megcsaltad, és egy másik férfi gyerekét hordod a szíved alatt? Egy ilyen ember, aki a leírásod alapján mindenféle apróságon képes az őrjöngésig felhúzni magát, ezen szerinted túl tudna lépni? Én ezért látom a döntésedtől függetlenül lejátszottnak ezt a dolgot. Vagy még nem biztos, hogy megtartod a picit?
2013. máj. 27. 19:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/29 A kérdező kommentje:

Ha nem a férjem választanám, akkor nem kötném az orrára a terhességem, úgyis megtudja idővel. Az is elég indok lenne a szakításra ahogy alakult a kapcsolatunk az utóbbi időkben.


A szüleimmel beszélt a férjem és nagyon kivan szegény! Panaszkodott hogy fáradt az elmúlt két év sok munkájától és az utóbbi időben én sem törődöm vele.


Ez sajnos igaz, mert én is belefáradtam a sok hülyeségbe, úgy látszik mindketten a padlón vagyunk! Próbálták anyámék is rábeszélni hogy forduljon szakemberhez de hajthatatlan.


Hajlom affelé hogy belássam, nehéz időszakon mentünk át mindketten és valahogy össze kell szednünk magunkat és újra talpra állni együtt. Ez most ilyen most vagy soha helyzet. Lehet tényleg a sok stressz és hajtás tette a férjem idegeit tönkre. Még nem jártunk terepautánál, vagyis nem mondhatom hogy igazán mindent megpróbáltunk! Ha lefutottuk volna már ezeket a köröket akkor beláthatnám könnyedén hogy reménytelen a helyzet és nem érdemes foglalkoznom vele!

2013. máj. 27. 22:22
 20/29 anonim ***** válasza:
És abba belegondoltál már milyen lenne a férjed mellett élni továbbra is, tűrni a hülyeségeit és belegondolni, hogy elvetetted a gyermeked? Nem vagyok nagy abortusz ellenes, de egyszer már elvetéltem és ne tudd meg milyen rohadt érzés tud lenni. Egy rossz napon, a semmiből felbukkan a gondolat, eszedbe jut, ha mondjuk meglátsz egy tündéri kisfiút, vagy kislányt boldogan mosolyogni, hogy most Ő is kb ekkora lenne... (és nálad még beugorhatna, milyen boldog életed lehetne egy oylan emberrel aki Téged is szeret és tisztel és persze a kicsit is) Mert most gyakorlatilag azt kell eldöntened, hogy melyik apukától veszed el a gyerekét. (és férjed esetében ez még csak nem is olyan drasztikus...)
2013. máj. 27. 23:23
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!