Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
"Becsúszott" baba után hogyan alakult a kapcsolatotok?
A helyzet a következő: 23 éves lány vagyok, a barátom 22 éves, 3 éve vagyunk együtt. Fogamzásgátló tablettát szedtem, de hibáztam, meg is lett a következménye, teherbe estem. Ezzel már nem tudok mit csinálni, hiába jönnek majd a válaszok, hogy miért nem vigyáztam jobban. :)
A barátommal még elég távol álltunk a gyerekvállalástól, mindketten egyetemisták vagyunk (még legalább két évig), s bár én dolgozom részmunkaidőben, mindketten a szülőktől függünk anyagilag. Még nem is élünk együtt, mindketten külön albérletben, lakótársakkal.
A barátom (hasonlóan a legtöbb 22 éves sráchoz) még elég "éretlen" az apasághoz, bár nagyon szeret, és a gyerekeket is nagyon szereti, azért sok szempontból ő is gyerek még. Nem igazán tapasztalta meg, milyen a felelősségvállalás, az odaadás, a dolgok (bulik, szórakozás) feláldozása.
Úgy döntöttem, megtartom a babát. A szüleim támogatnak mindenben, anyagi gondok nélkül fel tudnánk nevelni a babát, ha kicsit spórolósan is. 23 évesen már én is képesnek érzem magam a baba nevelésére, igazából a szíven mélyén (az első kétségbeesés után) örülök is neki, és nagyon várom már, hogy megszülessen.
A barátom is mindenben támogat egyelőre, bár elmondtam neki, hogy ha nem akarja 22 évesen elkötelezni magát mellettem és a gyerek mellett, én nem erőltetem. De ő azt mondja, hogy együtt fogjuk felnevelni a gyereket, ő is örül neki, és hogy megoldjuk a problémákat.
Probléma van elég (hol fogunk lakni? ki mennyi pénzt ad bele? mi legyen az egyetemekkel? a barátom mennyire tolerálja a radikális életmódváltást a gondtalan egyetemista lét után?), és igazából én félek az előttünk álló időszaktól. Félek, hogy egyedül maradok a babával.
Azokat kérdezném, akiknél hozzánk hasonlóan becsúszott a baba, nektek hogyan alakult a kapcsolatotok? Együtt maradtatok? Milyen apa lett a párotokból? Hogy oldottátok meg a nehézségeket?
Köszönöm!
válasza:22 évesek voltunk mindketten dolgoztunk, együtt is éltünk... 1 év 3 hónapos kapcsolatba csúszott be a baba.
Én nem akartam megtartani de Ő és a család is akarta én meg belementem, eleinte nem túl lelkesen.
Azóta 5 éves a kislányunk vannak viharok de együtt vagyunk a gyereket imádjuk mindketten :)
Ő az aki többet keresett mindig de a gyereknevelés súlya mindig rajtam volt olyan 80-20... esetleg 70-30%-ban.
Mi a szülőktől külön élünk az első perctől így volt, az én családom adott nekünk házat, kocsit mindent, ilyen téren semmi baj nem volt.
28L :)
válasza:Mélységesen tisztellek a döntésedért. Sajnos a nők nagy része a helyedben gondolkodás nélkül az abortuszt választotta volna.
Nagyban függ a dolog a párod első reakciójától. Megijedt, vagy inkább csak meglepődött? A szüleim emiatt házasodtak össze, de apám első reakciója az volt, hogy vetesd el. Mivel ő nem akarta, és apámat a szülei is rendesen letolták, végül összeházasodtak, de nem voltak boldogok, és később el is váltak.
Szerintem a mai világban már mindenki arra vár, hogy majd meglesz mindenem, jó állás, kocsi, lakás, és majd akkor. Akinek meg megvan, az meg már azért nem akar gyereket, mert nem akarja ezeket feladni.
És nem az a természetes, hogy 4 évesen szülik a nők a gyereket, te éppen jó időben vagy.
Nem hiszem, hogy a boldog családhoz az anyagiak a legfontosabbak. Ha a szüleid segítenek, az nagyon jó. Ha kifogsz egy nyugodt kisbabát, tudsz mellette tanulni, pláne, ha van kire hagyni a babát. Én a lányom mellett végeztem el GYED-en a mérlegképes tanfolyamot.
Nem mondom, hogy könnyű lesz, de nagyon drukkolok nektek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!