Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » Hogyan lehetnék türelmesebb?

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Hogyan lehetnék türelmesebb?

Figyelt kérdés

Nagyon szerelmes vagyok a páromba, számomra Ő a minden, tisztelem és csodálom, amiket el tudott érni eddig. Sokszor megfeszített erővel küzdött. Sok minden köszönhetek neki, mert nem csak párom, hanem legjobb barátom is.


Sajnos azonban havi 2-3 alkalommal van köztünk testiség, ami számomra nagyon kevés. Ez korábban sem volt sokkal gyakoribb, évekkel ezelőtt egy tini szerelmében érték komoly traumák, ezért sokszor vannak gátlásai, amiket nem tudott még leküzdeni, mert mélyen magába zárja és nehezen is beszél róla. Szinte mindig sírás a vége, ha erről beszélgetünk. Sajnos ezzel párhuzamosan az életében, karrierjében is kezd feladni dolgokat, én pedig tehetetlennek érzem magam, hiszen ez az Ő élete. Néha a fejemhez vágja, hogy önző vagyok, és nem tudom elfogadni úgy, ahogyan van. Ez nyilván valahol igaz is, önzőség nyilván, de szerintem nincs abban semmi rossz, hogy élni szeretnék, és kívánom őt. Ismerem az érzéseit, nekem is vannak ilyen problémáim, igaz, az élet más területén, és tudom, hogy nagyon nehéz ezzel együtt élni, de egyszer muszáj leküzdeni. Szeretem a párom, és szeretnék türelmesebb, megértőbb lenni vele, mert úgy gondolom hogy úgy is muszáj leküzdenie ezeket a dolgokat - nem miattam, hanem maga miatt, ha lesz később rajtam kívül kapcsolata, ugyanúgy jelentkezni fog a probléma.


Hogyan tudnék türelmesebb, megértőbb lenni? Szerelmes vagyok belé, emlékszem, milyen volt amikor küzdött, sohasem láttam még senki mást olyan elszántnak! Az az álmom, hogy egyszer Ő lesz a feleségem, de csak akkor tudnám elvenni feleségül, ha le tudná küzdeni ezt. Önzőnek érzem magam miatta, de sajnos másképp nem megy. Pedig így joggal mondja, hogy nem felelek meg neki, de az az egy dolog borít ki, hogy úgy látom, készül feladni a küzdelmet. Egyébként mind testileg, mind lelkileg számomra Ő a tökéletes! Azt szeretném, hogy Ő legyen az, akivel életem végéig együtt sírunk-nevetünk, együtt élünk, egymásnak főzünk finomakat, együtt randizgatunk, együtt utazunk el pihenni - azt szeretném, hogy örökké szeressük egymást, és együtt öregedjünk meg. És ezért hajlandó vagyok türelemmel lenni, de hogy lehetnék megértőbb olyankor, amikor azt látom, hogy hagyja magát elnyomni? :S


F


2013. jún. 5. 09:05
1 2
 1/13 anonim ***** válasza:
esetleg ha felajánlanád neki, hogy menjen el pszichológushoz? Ha egyedül nem tudja feldolgozni az őt ért traumát, szerintem jó ötlet lenne szakember segitségét kérni. Mond el neki, hogy nem nézed dilisnek - mert sajnos sokszor ez az első rakció mikor valakinek pszichológust ajánlanak, és hogy segiteni szeretnél neki ebben a problémában. Esetleg el is kisérheted, és ha látsz pozitiv változást, biztasd őt. Türelmesnek lenni nehéz, szerintem fejben dől el, hozzáállás kérdése. De ha tényleg ő a tökéletes, vele szeretnél megöregedni, akkor van miért türelmesnek lenni, ezt erősitsd magadban. Pár hónap türelem egy egész életnyi boldogságért...persze csak ha ő is szeretne változni.
2013. jún. 5. 09:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/13 A kérdező kommentje:

Köszönöm a tanácsot!


Már korábban is javasoltam, hogy forduljon pszichológushoz, magam is szeretnék pár dologban tanácsot kérni. Vannak pszichológus ismerőseim, de tőlük mégsem kérhetek tanácsot erre vonatkozóan. Azért is szeretnék én magam is pszichológushoz járni, hiszen mint írtam nekem is vannak olyan dolgok az életemben, amit feltétlenül szeretnék megoldani, és nem akarom feladni semmiképp, ha én magam nem tenném meg, nem is volna hiteles elvárnom, hogy Ő meg legyen hibátlan. De nem is várom, hogy hibátlan legyen, mert Ő kell nekem, úgy, ahogyan van. :) Korábban járt pszichiáternél ezzel a problémával, én úgy gondolom, hogy legalább néhány havonta mindenképpen beszélnie kellene egy pszichológussal - nekem ilyen helyzetben az sokat jelentene, ha valaki objektív szemlélőként rögzítené a motivációim. Ha papírra írva látom, és vissza is mondják, akkor én is objektívebben tudom szemlélni. Ezért is fordulok én magam a saját problémáimmal pszichológushoz. Már több pszichológust is megkerestem, egyelőre sajnos nem sikerült sehol időpontot kapnom. Nyilván szeretne változni, ez tartja bennem a lelket. Szegényre így is annyi minden szakad rá mostanság. El is panaszolta nekem, hogy boldogtalan, mert úgy érzi, hogy az álmaitól egyre távolabb kerül.

2013. jún. 5. 09:44
 3/13 anonim ***** válasza:
Szerintem nem vagy önző, egy normális ember vagy aki testiségre vágyik hiszen ez is a szerelem kifejezésének egyik formája. Az a probléma, hogy azt a traumát ami történt a pároddal nem tudjuk és azt sem tudjuk, hogy ez mennyi ideje tart nála. Így csak általános dolgokat tudok írni. Próbálj vele beszélni erről, megnyugtatni, mutasd meg neki, hogy te mindig mellette leszel biztosítsd erről. Arra meg, hogy hogyan lehetnél türelmesebb azért nem tudok érdemleges választ adni mert nem ismerjük a körülményeket és lehet, hogy jogos az elégedetlenséged.Pl ha ez a trauma nála 6 éve történt és 4 éve vagytok együtt lehet, hogy normális esetben már rég fel kellet volna dolgoznia a történteket. Amit te érzel és idegesít, hogy nem látod, hogy haladna előre a kapcsolatotok.
2013. jún. 5. 14:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/13 anonim ***** válasza:

A másik ami szembetűnt nekem az egyoldalú tisztelet. Arról nem írsz, hogy ő ugyanígy felnéz-e rád. A nőknek támasz kell biztonságban akarják magukat érezni. Ha te ezt nem tudod megadni neki lehet bizonytalanná válik és már kedve sincs küzdeni, hiszen aki mellette van számára nem elég férfi. De ez csak feltételezés, mivel nem ismerlek titeket.

De egyetértek az előttem szóló kommentjével egy szakorvost mindenképp keressetek fel.

2013. jún. 5. 14:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/13 anonim ***** válasza:
Istenem, ha minden pasi ilyen lenne, sokkal boldogabb lenne a világ... szerencsés barátnőd van. Viszont egyetértek az előttem szólóakkal, szakorvos tudna ebben segíteni! Sajnos nem mindig elég a türelem.
2013. jún. 5. 14:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/13 A kérdező kommentje:

Akkor is küzdött, amikor én még nem voltam neki... :) Szerintem butaság, hogy férfi nélkül nem nő a nő. Ha nem lennék neki jó, akkor nem járna velem, szerintem ezt nem kell túlragozni.


Kicsit több, mint egy éve vagyunk együtt.


Több orvossal is beszélt már erről, egyelőre nem találtak megoldást, betegségeket viszont sajnos igen. :S


"Istenem, ha minden pasi ilyen lenne, sokkal boldogabb lenne a világ... szerencsés barátnőd van."


Ő is hasonlókat mond. :) De néha sajnos összeveszünk emiatt, és akkor csúnya dolgokat vágunk egymásfejéhez :(

2013. jún. 6. 10:11
 7/13 anonim ***** válasza:
Én egyedül a körülöttem lévő példákból tudtam következtetést levonni. Szerintem pedig igenis fontos, hogy a nő mellett férfi legyen, hiszen a nőnek természeténél fogva biztonságra van szüksége amit régen most és a jövőben is egy férfi oldalán talál majd meg, akármennyire lázadozik a társadalom ez ellen. Egy normális kapcsolat. Keress rá az ilyen "a pasim olyan tutyimutyi" kérdésekre. 80%-ban a vége mindig az, hogy a nő nem érzi magát nőnek mert a férfias modellt is ő képviseli megszűnik megélni az ő saját nőiességét, és bizony ebből szokott elhidegülés vagy megcsalás lenni a végén. Tudom ez egy elég szegmentált vélemény, de én a környezetemből szűrtem le ezeket. Ha elfogadod a tanácsom én azt javasolnám legyél dominánsabb mutasd meg, hogy bármikor számíthat rád, de attól függetlenül neked igényeid is vannak amiket nem lehet nem figyelembe venni, és természetesen mutasd meg, hogy büszke lehet rád akár karrier terén akár csak a megjelenésed terén. Sok szerencsét kívánok!
2013. jún. 6. 10:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/13 A kérdező kommentje:

"Én egyedül a körülöttem lévő példákból tudtam következtetést levonni." - Eszerint nem volt még kapcsolatod?


Tapasztalat: semmilyen emberi kapcsolatban nem érdemes megjátszani magad. Mást nem tehetek én se, csak folytathatom a saját küzdelmem. Látom én is a "környezetem 80%-át", tudom, miről van szó, de egytől egyik minden esetben épp olyan tutyimutyi a nő is, mint a pasi. Nincs ebben semmi különös, közhelyes az egész. Úgy gondolom viszont, hogy én ennél magasabban tartom a színvonalat, ilyen nőknél ritkán volt az is, hogy egyáltalán megfordult a fejemben hogy akarjak tőlük valamit. Nem jó énnekem bármilyen nő, mint mondtam olyan mint a párom, millióból egy sincs szerintem. :) Sok férfi ismerősöm van, aki így gondolkozik. "Legyél domináns". Az én tapasztalatom azt mutatja, hogy ennek ideig-óráig bedőlnek néhányan, aztán úgyis kiderül, hogy az egész csak hiszti, aztán vége a szerelemnek. Az ilyen hisztis, "domináns" pasi ismerőseim egytől egyik kihűlt kapcsolatban végezték. Szerelemnek nyoma sincs. A "dominancia" a másik felett szerintem egyszerűen gyávaság. Nem kell ahhoz felette állnom, hogy számíthasson rám. Csak nem gondolod, hogy az élet minden területén jobb lehetnék, mint Ő! Mindkettőnknek meg vannak az erényei és gyengeségei is. Egyenrangúak vagyunk.


Azért köszönöm a tanácsot!

2013. jún. 6. 11:04
 9/13 anonim ***** válasza:
Jelenleg is kapcsolatban élek, de az én szerelmi életem jelenleg tárgytalan. Azt gondolom leírtam mindent ami egy lehetséges megoldáshoz elég a te döntésed választani, hogy egyáltalán megpróbálod-e. Azonban az írásodban nagyon is látszik, hogy gyakorlatilag imádod a barátnőd ami klasszikus értelemben nem normális, mert teljesen alárendeled magad az ő személyének, de mindegy ennyit tudtam segíteni. Sok szerencsét:)
2013. jún. 6. 11:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/13 A kérdező kommentje:
Szerintem meg csak belemagyarázod, mert az nem szerepelt sehol, hogy alárendelem magam neki. Igen, imádom, szerelmes vagyok belé, de nem vagyok kiszolgáltatott helyzetben. Ha Ő nem lehet az enyém, akkor nélküle is lehetek boldog. Egyszerűen csak nem akarom feladni, ugyanis szerelmes vagyok belé. Amikor megláttam, hogy hogyan küzd, akkor láttam a szemében, hogy Ő az a nő, aki véghez tudja vinni az akaratát! Nem velem szemben... hanem a saját boldogulásáért. Én nem tudnék hosszú távon szerelmes lenni egy olyan nőbe, aki rám támaszkodik, és nélkülem gyámoltalan.
2013. jún. 6. 11:35
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!