Túl magasak az elvárásaim? Hogy tudjam rávenni magamat olyanra, ami első ránézésre taszít?

4-es!

Felesleges ez a hosszú szöveg.

Senki nem jön össze olyannal aki nem szimpatikus neki.

A nők 90%-ka ilyen mint te. Nincs ezzel semmi gond.

Sőt fiú létemre én is egy kicsit felszines vagyok.

Akkor nem felszínességnek nevezem. Amőgy a 4es vagyok. Egyszerűen egy átlagos nő vagy, aki elvárja hogy a csillagok is neki álljanak keresztbe ha meglát egy pasit. Valahol benned van az az érzés, hogy majd jön valami ami mindent elsöpör. Tipikus női álmodozás. Ahelyett hogy kézbe ragadnád, és keresnéd a férfiak, talán még kezdeményeznél. Netalántán próbálgatnál, inkább várod a csodát.

Bocs ha kicsit bunkón fogalmazok, de így látom én. Nem hiszek az ilyenekben, nem hiszek abban hogy telepatikusan éreznem kéne a nőnél akit meglátok(igen férfi vagyok) hogy ő kell nekem. Barátzónába azért raknak eleve az emberek valakit, mert a belső vonzalom vagy kötődés megvan, de a testi nincs. Legalább is ez az én tapasztalatom. Szóval az, hogy barátzónába raksz embereket szerintem nem kifogás.

Én barátnőim és jelenlegi barátnőm is olyan aki vállalta a kockázatot velem és én is vele. Talán elmondhatom, hogy most már mindketten tudjuk mit akarunk a másiktól és teljesen stabil kapcsolatunk van ami akár házasság és gyerekekhez is vezethet.

Nem akarok itt nagy feminista dumákat írni, de sok nő belenő abba a kényelmes helyzetbe, hogy ők a hercegnők akikért eljön majd a lovag. Viszont halván lila gőzük sincs mi legyen utána, minden mese csak a házasságig szól. Mert ez egy nőnek a csúcs. Cserébe elvárják, hogy a szerelem villámként csapjon bele.

Holott intelligens nőként az lenne az ideális, ha tesznek sorsuk érdekében, nem ciki kezdeményezni. Válassz te pasit ha a jelentkezők ne tetszenek. TEGYÉL valamit.

Az is meglehet, hogy egyszer volt egy nagy ideálod akit azóta is keresel mindenkiben.

Utólag is bocs a támadó jellegért, de én ezt a fajta női szokást elítélem.