Férfiak nézőpontja érdekel elsősorban, vagy aki már keresztül ment ilyenen. Hogyan érhetem el a páromnál, hogy ismét minden figyelme rám irányuljon és én legyek a legfontosabb számára?

miért mondod ezt? meg tudod indokolni? köszönöm!

5ös: 2 és fél hónapja mint akit ketté vágtak, az addig hullaszerelmes vőlegényem egyik napról a másikra elfordult tőlem, elkezdte nem felvenni a telefontját, ha esetleg én hívtam, elkezdett későn hazajárni ( este 10-11óra), hazudozott a hollétjéről, majd ezután elkezdett éjszaka hazajárni. Azt mondta titkos bizniszben van, vagy másnak segített szerelni, vagy az autónkat szerelte másnál, de a lényegen nem változtatott, mégpedig, hogy napról-napra távolodott tőlem. Elkezdett arrogánsan, lekezelően beszélni velem, mások előtt is megalázott, akkor pedig ha még többet adtam magamból, pl nem csak kétfogásos vacsorát főztem, hanem mondjuk még sütit is sütöttem, a kezdeti hála után még nagyobb arroganciába ütköztem. Okát nem tudtam, megbeszélni nem volt hajlandó, maximálisan elzárkózott előlem, ezért arra gyanakodtam, h nő van a viselkedésbeli változások mögött, és ezt mondtam is neki. Erre elpakolt.

Köszönöm szépen! Mindezt amit írtok, tudom az eszemmel magamtól is, csak baromi nehéz elfogadnom. Az elmúlt 2 hónap alatt 12 kilót fogytam a folyamatos gyomorgörcs miatt, h hol lehet, kivel, mit hazudik, stb.... Én sem vagyok egy tökély, a bizalmatlanság irányába és a hazugságok nem éppen a pozitív tulajdonságaimat emelték előtérbe. De mindennek ellenére nem tettem olyat, amiért ezt és a folyamatos megalázásokat érdemeljem. A testtartásom megváltozott, begörnyedt a hátam, kezdtem azt érezni, h egy értéktelen, semmit érő ember vagyok, csak mert ő így kezelt. Lehet ha hamarabb pakolom ki a szűrét, mint ahogy ő meglépte, nem így alakulnak a dolgok, de sajnos így már nekem is az a véleményem, h hiába bármiféle erőlködés, ez már nem lesz jobb. Pedig ő meg van róla győződve, h pár nap különlét csodát hoz az életünkbe, és minden folytatódik boldogságban, mint 3 hónapja.... Ha van tippetek, hogy mivel lehet helyreállítani az önértékelési problémákat, akkor elfogadom a tanácsokat! Barátnőim mind már babáznak, vagy férjezettek, kevés szingli maradt a társaságomban akikkel társasági életet élhetnék, ezért is vagyok elkeseredve, h így még kevesebb esélyem van, h 27 évesen egy kisvárosban rám talál a szerelem.. vagy én rá....