Ha abortuszra mennék, kellene tudnia a páromnak róla?

Ítélkezel a kommentelőid felett??? Te írtad ezt:

"szeretne gyermeket, de látom rajta, igazából nem kész rá. egy élet is kevés lenne felkészülni rá neki."

Ha így vélekedsz a szerelmedről, akkor mégis mi a jó búbánatért vagy vele? Ez akkor nem szerelem, hanem pótlék, kell a "napi betevő"... Hát ha így gondolod el...

Jó, egy hónap járás után nem kellene még gyereket vállalni, bár szerintem szexelni sem feltétlenül. Mindenesetre, ha megfoganna, én nem tenném meg, hogy nem osztom meg a sráccal, mit tennék.

légy vele őszinte, mondd el, hogy te hogy képzeled, mit csinálnál, és hagyd meg neki a lehetőséget, hogy aszerint döntsön felőled és a kapcsolatotok felől, aki te vagy, nem egy hazugság alapján ("jaj én is szülnék neked gyereket, ha terhes maradnék" a háta mögött meg elsunnyogsz az abortuszra) Arról meg írt már itt valaki, hogy bizony egy abortusz után nagyon sokan nem tudnak úgy viselkedni, mintha mi sem történt volna, konkréten valaki rá sem tud nézni a párjára nem még szexelni vele. és gondolom a kötelező 6 hét türelmi időt sem tudod majd kimagyarázni, ha egy hónapnyi járással már szexeltetek. és ha még megy is, akkor 6 hétnél tovább? Ha mondjuk nem kívánnád többet a szexet?

Arról inkább nem írok, hogy lelkileg milyen ez az egész, mert úgy tűnik, arra nem vagy kész.

Hidd el, az őszinteség ér a legtöbbet...

Ha normálisan védekeztek, nem eshetsz teherbe; ha nem bízol benne, akkor meg szedj tablettát!

Ez azért szakítóok ugye tudod (nálam ennél nagyságrendekkel kisebb dolog is, de mindegy)? Tudnál úgy kapcsolatban élni, hogy egy ilyen súlyú dolgot eltitkolnál a párod elől?