Volt már olyan, hogy azt hittétek, nem éreztek már semmit a másik iránt, de utána mégis hiányzott?

Hiányzik egy kicsit és akkor mi van?? Ez normális ha az ember szakit valakivel de ettől még nem kell újra a karjaiba omlani. Nem is feltétlen az érzések jele, lehet csak sima megszokás. Én ilyenkor sem bánom meg a szakitást és soha nem is viszakozok. A hiánya pár nap alatt elmúlik.

Általában nem járok igy mert nem hirtelen felindultságból szakitok hanem alapos, hosszú mérlegelés és döntés előzi meg. Így ha már mindent átrágtam és mégis ez a vége akkor tudom, hogy jól döntöttem és attól, hogy hiányzik egy kicsit még nem fogom meggondolni magam. És nem is tudnám komolyan venni azt az illetőt aki ezt teszi. Aki szeret nem hagy el, ha elhagyott és visszajön az azt jelenti mégse jöttek be másnál a számitásai és jó a szamár is. Vagy jobb esetben azt se tudja mit akar vagy túl szeszélyes azért váltakozik igy nála de ilyenkor sem csinálunk segget a szánkból és tartjuk magunkat az általunk kialakitott helyzethez. (értsd: ha szakitottál nem könyörgöd vissza magad mert hiteltelenné válsz elveszted a tiszteletet és legközelebb nem fognak komolyan venni úgyis visszajön legyintéssel)

Soha nem mentem vissza senkihez és nem is engedtem vissza senkit. Nem leszek senki kapracongya akit megun és letesz majd ismét felvesz ha úgy tartja kedve. Az életem nem átjáróház aki kilépett belőle az ne akarjon visszasétálni. Előtte kell gondolkozni. Lehet keményen hangzik de ezeket az elveket vallom.