Kissé el vagyok keseredve. Mit tegyek?

A barátnőmmel 1,5 hónapja vagyunk együtt, eleinte sokat találkoztunk, egyszer ott is aludtam náluk, majd egyre kevesebbszer találkoztunk, emiatt írtam is neki.

Sajnos semmi eredmény nem lett, csak ígéretek, aztán kiment a térde és kórházba került, meg is műtötték, ez bő 3 hete volt, azóta egyáltalán nem találkoztunk, bár konkrétan nem mondta, de nem akarta,hogy meglátogassam sem otthon sem a kórházban.

Elsősorban a kinézetére hivatkozott/ik,hogy elhagyta magát ezen idő alatt és nem akarja,hogy így lássam stb...

Ugyanakkor rendszeresen írja,hogy mennyire szeret, meg szeretne már találkozni,meg annyira várja,hogy találkozzunk,legyek vele és így tovább, de aztán mikor azt mondom,hogy na akkor rajta, akkor meg jönnek a kifogások.

Abban biztos vagyok,hogy nincs senki más, és valóban hetek óta ki sem mozdult otthonról, de nem tudok rajta kiigazodni.

A legjobb barátnőjével is beszéltem, és ő is csak azt mondja,hogy mennyire szeret engem és oda van értem(mm a barátnőm), de én nem ezt tapasztalom.

Szerintem a 3 hétbe akár 1 egy órás látogatás is beleférne, de ez így nevetséges a kapcsolatra nézve,hogy 3 hétig semmi.

(ez nem távkapcsolat, abba beleférne,így nem)

A lényeg,hogy én teljesen egyedülállónak érzem magam, tehát az az érzés van bennem, mint amikor nem voltam kapcsolatban és megmondom őszintén,hogy gátlástalanul megcsalnám ha alkalmam adódna mert egyszerűen nem érzem azt,hogy kapcsolatban lennénk.

Jól esik és megnyugtat amikor azt írja,hogy szeret, de nem érem be ezzel.

Azt mondja, ha felépül akkor bepótolunk mindent, csakhogy már a balesete előtt sem nagyon találkoztunk és attól félek,hogy ez is csak ígéret, nem tudom,hogy várjak e még rá, de nekem nagyon hiányzik egy normális párkapcsolat, és iránta kihűltek az érzelmeim,de nem vesztek el, szóval részemről nem menthetetlen, te tovább is tudnék lépni.