Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mi a véleményetek az alábbi férfiról, érdemes vele kapcsolatba kezdenem?
A paraméterei: elég tehetős családból származik, több ház,nyaraló van a tulajdonukban. Egyetemi végzettsége van, doktorált is, nagyon sok nyelvet beszél, a doktoriját is idegen nyelven írta.
A családjának elég rossz híre van, tudott, hogy több idős emberrel kötöttek eltartási szerződést, akiket bizony nem becsültek, az egyik bele is halt a rossz bánásmódba, a másik durva történetük, hogy az apja az első feleségét, miután beteg volt, visszaküldte a szüleihez, mint valami rossz árut.
Ez a fater nagyképű és kegyetlen ember (önmaga szerint:maximalista) hírében áll, nem pozitív a benyomásom róla. A fia azért szelídebb karakter.
Neki magának elég régóta nem volt kapcsolata, hogy miért, arra most nem térnék ki.
A legnagyobb félelmem, hogy ennek a pasasnak állandóan a "legjobbnők" feleltek csak meg, noha ő maga a magas ektomorf testfelépítésén túl semmi külső pozitívummal nem dicsekedhet (bár sosem hittem, hogy egy értelmes férfinak annyira számít az, hogy mennyire érvényesülnek a hasizmai, de mindegy, ezt vehetjük bolondériának), kifejezetten csúnyának tartják, objektíve nézve tényleg diplomatikus kifejezés, hogy átlagos.
Tehát állandóan azon rugózott régebben, hogy "a város legjobb nője" aki elég jó neki - a családi háttér is ebben támogatta, apja kifejezetten megtiltotta neki, hogy kevésbé "jónőkkel" szóbálljon. Ő ezt annyira vitte, hogy egy átlagos, szép, de szerény lányt embernek se tekintett.
Az apja egyébként eléggé beleszóol a dolgaiba minden téren, kritizálni nem lehet, mert "hálás" neki.
Mindezekből nyilván következik, hogy elég régi az ismeretségünk, ám csak most nyitottunk egymás felé, mint férfi és nő.
Jelen pillanatban képes vagyok "teljesíteni a feltételeket" és úgy tűnik, működhetnek a dolgok.
Ám a fentiek miatt mégis komoly félelmeim vannak.
Mi lesz, ha összeházasodunk, születik két gyerekünk, és esetleg mittudomén nem leszek képes visszafogyni (jelenleg komoly étrenddel és mozgással tartom a súlyomat) modellalkatúvá.
Akkor majd elküldenénekk? Nem igazán tudtam erről beszélni vele. Az is zavar benne, hogy - politikai pártállás nélkül mondom - süket pártdumákat és propagandaszövegeket az állítólagos nagy esze ellenére olyan szinten ismételget, hogy az már zavaró, most nem térek ki arra, melyik oldal.
Nem egészen az, ami az enyém, de ezen képes vagyok túllépni, mert egy felvilágosult ember nem pártállás alapján választ társat, az álláspontokat lehet közelíteni.
Én toleráns, megértő légkörben nőttem fel, nem kényszerrel és korbácsolással tudom ugyanazt, mint ő (lásd a második mondat) és most "jónő" is vagyok - ha tudnátok mennyire gyűlölöm ezt a bekategorizálást - de ha lesznek gyerekeim, nem az lesz a legfontosabb, ami persze nem eligénytelenedést jelent - viszont erre a kérdésre nem fogékony.
Próbáltam már tapogatózni, de elmellőzi a témát.
A kapcsolat komolyabbá tevését épp ezért nem mertem megtenni, az ilyen aggályaim miatt.
Kérlek, aki tud értelmes tanáccsal szolgálni, írjon, úgy érzem, nem tudom tisztán látni, és ismeretlenül talán objektívebbek az emberek, nekem pedig sokat segítenétk!
#8 Valóban ismerheted (F/L?):) kottára leírtad, hogy milyen volt az a lány, aki az első nője volt, igazi törtető, gonosz, erőszakos és agresszív, nem kedves "jónő" aki mellesleg eléggé szétbxxxta - de nem tanult belőle, természetesen én is fontosnak tartom, hogy ne igénytelenedkedjen az ember, de ... ha ahhoz van kedve, hogy kicsit igénytelenkedjen, akkor a párja mellett azt is megtehesse. Náluk állandó a teljesítménykényszer, mindig skatulyból előhúzottnak kell lenni.
Szerintem a normális a kettő között van.
Most jöttem rá, hogy arra számítok, hogy majd sikerül a jó útra terelnem, mert azért benne van...erősen kellene odahatnom. Tanácstalan vagyok.
Ha a szülei ilyenek (az apja), akkor ő is ezeket a mintákat tanulta el. Ugyanígy fog viselkedni, ha majd nem ennyire az apja árnyékában él.
A város legjobb nője elég jó neki: ő is ugyanolyan nagyképű, mint az apja.
Az apja beleszól a dolgaiba és ezért kritizálni nem lehet: apuka pici fia egy jó adag megfelelési kényszerrel az apja felé.
Ha már úgy induslz egy kapcsolatba, hogy "képes vagy teljesíteni a feltételeket", az már régen rossz. Apuka feltételeit? És ezek a feltételszabások se jó dolgok...
Ha félelmeid vannak és bizonytalan vagy, szerintem nem is kellene azon agyalnod, hogy akarsz-e ettől a csávótól vmit vagy sem. Szerintem a belső hangod, megérzésed azt mondja, hogy ne menj bele, de igyekszel agyból kimagyarázni, hogy mégis jó lehet. Ez nem jó, mert bele fogsz bukni.
"Sikerül a jó útra terelned": ne hidd, hogy bárkit is megváltoztathatsz, alapból sem, de egy ilyen helyzetben főleg nem, ahol teljesen behódol az apja akaratának. Örök ellentét lenne köztetek is meg közted és az apja közt is. Ha neked valami nem tetszene, amit az apja tesz vagy gondol és szóvá teszed, máris kirobbanna egy vita, mert ugye mint írtad nem lehet kritizálni. Aztán simán lehet, hogy az apja is rád szállna ezért-azért, és egy ilyen pasast, aki totál behódol neki, úgy manipulál, ahogy ő akarja - nagy valószínűséggel vitás helyzetben ellened uszítja. Ha meg összekerültök és mindent szó nélkül tűrsz, abból megalkuvás lesz a részedről és egy ilyen helyzetben senki sem érzi jól magát.
Szerintem bukta lenne az egész.
Az embereket nem lehet megváltoztatni. A külső forrásból származó pozitív hatásnak csak ideig óráig lesz foganatja, utána visszatér minden a régibe,...ha szerencséd van. Ha nimcs sokkal rosszabb lesz mint elötte, mert ezutàn még utálni is fog amiatt, hogy meg akartad változtatni. Annak meg, hogy azt mantrázzuk hogy de ő jó ember, és közben azoknak a ritka pillanatoknak élsz, amikor jó de közben 90%-ban szar annak nincsen sok értelme.
Akinek ilyen elvárásai vannak most, késöbb csak sokkal rosszabb lesz, mert ahogy írtad, mi van ha egy kicsit elhagyod magad. Pokollá fogják tenni az életed, mert szétkritizálnak. Az egész család.
Az a baj, hogy te bele akarsz kerülni a sz*rba, de tudod hogy sz*r lesz, de megpróbálod megkeresni azt az egy két dolgot, amitől úgy godolod el fogod tudni viselni a sz*rt és ez így nem jó. Úgy gondolom, aminél keresni kell az okot hogy csináljuk, azt eleve nem akarjuk és mint ilyen halálra vam ítélve.
"A legnagyobb félelmem, hogy ennek a pasasnak állandóan a "legjobbnők" feleltek csak meg, noha ő maga a magas ektomorf testfelépítésén túl semmi külső pozitívummal nem dicsekedhet (bár sosem hittem, hogy egy értelmes férfinak annyira számít az, hogy mennyire érvényesülnek a hasizmai, de mindegy, ezt vehetjük bolondériának), kifejezetten csúnyának tartják, objektíve nézve tényleg diplomatikus kifejezés, hogy átlagos. "
Szerinted ez szerelem? Talán a pénzébe, de nem az emberbe. Megérdemlitek egymást.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!