Összejönnétek olyan férfival aki 37 évesen az anyjával él?

Uhh, nagyon kényes kérdés, bennem több kérdés felmerül:

1. Hajlandó lenne-e valaha elszakadni az anyjától, ha lehetőségetek lenne külön költözni?

2. Anyuka mennyi szól bele a közös életetekbe? Neveli-e ellened a fiát (az anyósok féltékenyek szoktak lenni a menyeikre). Mennyire vagy szimpatikus a mamának?

3. Amikor beszélgetsz a pasival, szokott-e olyasmit mondani, hogy ha lesz jobban fizető állása, hitelből próbálna saját otthonhoz jutni? Akarna-e veled közös gyereket? Egyáltalán: volt-e már erről szó köztetek valaha?

4. Miért nem tartja volt családjával a kapcsolatot? A saját fiával sem tartja? Mert akkor lehet, ha majd lesz közös gyereketek, és ne adj ég szétváltok, akkor majd a ti közös gyereketeket is lepattintja?

Igen.. az előttem szóló jól mondja. Lehet, hogy csak 18 éves vagyok, de én nem jönnék össze, egy olyan emberrel aki nem képes egy minimális önállóságra. (kortól függetlenül)

Most nem arra gondolok, hogy az anyjával él, mert annak is lehet ezernyi oka, de ha a saját gyerekével sem nem törődik, az nagyon szánalmas már..

(mondom ezt úgy, hogy az én édesapám is elhagyott, tehát erős ellenszenv van bennem ez iránt)

Persze ez az egész sok mindentől függ.

Ha nincs valami extrém nyomós oka, akkor is unszimpatikus vonás, hogy lesz.rja a gyerekét. Szerinted egy ilyen ember mennyire alkalmas párkapcsolatra? Jóképű meg sármos és? Tud főzni-mosni-ellátni magát, vagy azt is anyuci csinálja, és ebből a közegből csak akkor lép ki, ha talál új házirabszolgát?

Azért szerintem elég necces, akárhogy is nézzük.