Azok akik egy olyan kapcsolatban vannak, ahol mar nem szeretnek igazan, de nem szakithatnak (bizonyos okolbol) azok, hogyan viselik el a kapcsolatot?

Ne haragudj, de ez mekkora szemétség már! Nincs szíved szakítani vele, de inkább rosszul bánsz vele, vagy hárítod, hátha ő megy el? Rossz hírem van, ha szerelemes beléd, nem fog lépni. Nézd, ide írnak nők akiket ver a pasija és nem képesek elhagyni, akkor te mit vársz?

Jellemtelen és gerinctelen dolog azzal takarózni, hogy te nem akarod megbántani.

Ülj le vele beszélgetni és mondd el neki, hogy szerinted ez a kapcsolat már nem működik, kiszerettél belőle, lépni akarsz. Nagyon sajnálod és értékesnek tartod, mit embert, de nem tudsz vele tovább együtt lenni. Mondd el neki, hogy tiszteled annyira hogy őszinte vagy vele és nem akarod becsapni és hitegetni. Valószínűleg sírni fog, hisztizni, könyörögni vagy dühöngeni, de utána már ő is be fogja látni hogy így sokkal jobb. Viszont ha hitegeted és éveket rabolsz el az életéből a semmiért, akkor nemcsak megbántod, de tönkre is teszed és gyűlölni fog életed végéig amikor majd borul a bili. mert előbb utóbb borulni fog.....

Mindezt saját tapasztalatból írtam le, egy kihűlt tönkrement házasság után amit a gyerek tartott össze ideig óráig. hidd el, már csak annyit bántam meg, hogy nem léptem hamarabb, mert már régen tudtam hogy a férjem kiszeretett belőlem és csak kényelemből van velem, meg a gyerek miatt. Lépj most, menj, amíg nincs gyerek, hagyd őt elmenni és legyetek mindketten boldogok mással.

37 N

Tényleg szemét vagy. Miért rabolod az idejét? Ha ma szakítasz, akár holnap megtalálhatná azt akit megérdemel, és normális vele.

De te még ezt az esélyt sem adod neki, hanem hagyod, hogy szenvedjen egy idióta miatt (igen, rád gondolok). Nem gyáva vagy, hanem önző, és nem őt félted, hanem saját magadat.

Ilyenkor jut eszembe, hogy milyen sok jóravaló embert ismerek a környezetemben akik igazán megérdemelnének egy kedves lányt, mégsem jön össze nekik. Bezzeg az ilyen seggarcoknak mint te, van barátnője...igazságtalanság.